Kodály Zoltán szupersztár - Kórusfesztivált tartanak Kőszegen

Kórusfesztivált rendeznek Kőszegen annak emlékére, hogy 1937. május 30-án Kodály Zoltán Kőszeg díszvendégeként a kőszegi vár udvarán vezényelte a Berzsenyi Dániel versére komponált A magyarokhoz című kánont az Éneklő Ifjúság záró rendezvényén. Kodály Kőszegre érkezése annak idején hatalmas esemény volt a város életében, pedig az 55 éves Kodály, a három Kossuth-díjából ekkor még egyiket sem tudhatta magáénak, igaz a városba látogatását megelőző évben Ádám Jenővel együtt már tudták, hogyan reformálják meg az iskolai zenetanítást. Az általuk kiadott könyvek később csaknem az egész világ ének-zenei nevelését megváltoztatták.

Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere elmondta, Kodály nyolcvan évvel ezelőtti látogatása komolyan fellendítette a térség turizmusát. Az eseményt a rádió is közvetítette, és az országos lapok is Kőszegről cikkeztek. A korabeli beszámolókból kiderül, Kodály érkezése hatalmas megtiszteltetés volt a városnak, akit az akkori vezetők valósággal a tenyerükön hordoztak. Kodály igazi szupersztár volt a maga korában, akinek minden lépését kíváncsi szemek kísérték.

A Kőszeg és Vidéke 1937. június 6-ai lapszáma a magyar zene nagy apostolaként hivatkozik a zeneszerzőre és szinte bulváros részletességgel követi Kodály kőszegi tartózkodásának minden pillanatát. Íme a legérdekesebb részletek: "A világhírű zeneköltő kőszegi tartózkodásának programja a következőképpen zajlott le: szombaton délután érkezett meg felesége társaságában, este a Strucc szállóban zártkörű bankett volt, vasárnap Kodály és felesége a stájer házakhoz autóztak. A hely szépsége nagyon megfogta a zeneköltőt: elragadtatással nyilatkozott a stájerházak szépségéről. Este a város díszvacsorát adott Kodály Zoltán tiszteletére. Kőszegről szólva kifejtette: a város olyan mintha egy művészlelkű cukrász készítette volna apró házait. S ez a művészileg megalkotott városkompozíció a benne élő emberekre rányomja bélyegét. Ma tapasztalhatta hogy ez így van, mert aránylag rövid idő alatt megértette ez a közönség azt a zenét, amelyik felépítésében, szerkezetében és művészi elgondolásában nem tartozik az egyszerű, megszokott formák közé. S talán ez teszi, hogy annyira jól érzi magát itt. Már több városban vett részt hasonló hangversenyeken, de sehol sem érzett a rendezőség és a résztvevők részéről annyi melegséget, szeretetet és művei iránti lelkesedést, mint éppen Kőszegen. S ebben egy érdekes jelét látja a város jövendő fejlődésének.

Pontosan 3 óra 50-kor érkezett meg Kodály Zoltán, feleségének Németh Imre országgyűlési képviselőnek és Vitéz Nagy Miklós polgármesternek társaságában. A várudvarban addigra nagyszámú közönség gyűlt össze, és az éneklő ifjúság már elhelyezkedett az emelvényen. Baranyai Gyula tanár nagy körültekintéssel rendezte el a szereplőket. Ezalatt a rádióbemondó "bombamentes fedezékéből" színes tájékoztatót adott a várudvarban nyüzsgő képről.

Hatalmas tapsvihar fogadta az érkező illusztris vendégeket. A műsor első számát Berzsenyi Forr a világ kezdetű kánonját Baranyai Gyula zenetanár vezényelte. Meglepetésként hatott ez a gyönyörű Kodály-szerzemény vegyeskari beosztásban. A szólamok az udvar különböző helyein szólaltak meg. Érces férfihangon mondta el a tanítóképző intézet kara az első tételt. Erre az erkélyen csendült fel a zárdai kar, majd a concordia, végül az emelvényen helyet foglaló leánygimnázium és bencésgimnázium ifjúsága. Fennakadás nélkül gördült tovább a műsor a Bencés Gimnázium Kara kétegyházi kórust adott elő Szabó János karnagy vezetésével precíz kidolgozásban. Ez a két egyházi ének Kodály feldolgozásában új színt kapott, s mintha egy évszázados szobor elevenedett volna meg előttünk az evangélikus leánygimnázium énekkara került sorra. Az állami polgári fiúiskola gyermekdalok egész sorát adta elő Enyedi József tanár vezetése mellett. A fiúk arcán öröm tükröződött annak bizonyságául, hogy mennyire közel áll a Kodály-stílus és a szerkezet a gyermeki lélekhez. A pompás előadást nagy taps honorálta. A műsor első részének kimagasló száma volt Kodály Zoltán Vörösmarty Liszt Ferenchez című ódájának előadása."

Az akkori több száz kórustagból ma már csak kevesen élnek, de közülük ketten megtisztelik jelenlétükkel a rendezvényt. Jenkei Ede és dr. Juhász Ferenc, ahogyan nyolcvan évvel ezelőtt is, most is jelen lesznek, de eljön Kodály Zoltán özvegye, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, illetve dr. Hoppál Péter kulturális államtitkár és persze még számos Kossuth- és Liszt-díjas művész.

Bár a mostani Kodály-ünnep elsősorban a zeneszerző Kodályról szól, nem lehet figyelmen kívül hagyni a módszert, amely világhírűvé tette.

- Munkám kilencven százalékában a kodályi örökséget viszem tovább, hangsúlyozta Gráf Zsuzsanna, Liszt-díjas karnagy, a mostani Kodály-ünnep megálmodója. Kodály olyan zenei nevelési rendszert dolgozott ki a relatív szolmizáció bevezetésével, amely nemcsak a magabiztos kottaolvasást segíti elő, de segít megérteni magát a zenét is. Ma már a világon sok helyen, Japántól kezdve Argentínán át az USA-ig ismerik a módszert, amely nemcsak a lelki, hanem a szellemi működésre is nagy hatással van - hangsúlyozta a szakember.

A szervezők a bizonytalan időjárás miatt döntöttek úgy, hogy az egykori helyszín, a várudvar helyett, a lovagterem adjon otthont a kórusfesztiválnak, ahová - mint azt Pócza Zoltántól, a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatójától megtudtuk - éppen háromszázan férnek be. A háromnapos rendezvénysorozatot, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: Játsszunk Háry Jánost! című péntek délutáni előadása nyitotta. Ugyan a rendezvényre a belépés ingyenes, ám regisztrációhoz kötött. Az igazgató elmondta, az esti e-lőadásokra lassan kitehetik a megtelt táblát, de a délelőtti koncertekre még van esély bejutni.