2015.12.19. 08:28
Staféta Gráczer Zsolttal
Gráczer Zsolt volt kosárlabdázót arról kérdezte Samu Sándor Bálint, hogy milyen az élete egy sportolónak az aktív pályafutás befejezése után?
Hat éve fejeztem be a hivatásos pályafutásomat. Mozgalmas és izgalmas is volt az átállás a civil szférára, hisz több területen is kipróbálhattam magam. De azt szokták mondani, hogy a munka nemesít. A kosárlabdapályán átálltam a vonal másik oldalára, öt évig játékvezetőként futottam ki a pályára, amiről korábban azt hittem, hogy könnyebb feladat. Jelenleg a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetség delegáltjaként utánpótlástornákon versenybizottsági elnökként tevékenykedem, és a rendezvények felügyelete a feladatom. A kosárlabdából ennyi maradt, de a mozgás és a sport szeretete belém ivódott, amit testnevelő tanárként igyekszem is átadni diákjaimnak. A gyerekeket arra ösztönzöm, hogy a tanulás mellett sportoljanak, próbáljanak ki többféle mozgásformát, hiszen a tanulás is könnyebben megy ezáltal. A tehetségkutatást és a gondozást a táplánszentkereszti általános iskolában tudom gyakorolni, ahonnan már több kimagasló teljesítményt elérő diák került ki különböző sportágakból (kosárlabda, karate, teke, labdarúgás). Természetesen megismertetem a diákjaimat a kosárlabda alapjaival, illetve több labdás programban is részt veszünk.
A kosárlabdát a kerékpárra, úszásra, valamint a távol-keleti mozgásformákra (chikung, jóga) cseréltem. Szabadidőm nagy részét családommal töltöm, hiszen már hét hónapja büszke apukája lehetek Gergő fiamnak, és akinek a kezébe természetesen már egy kisebb kosárlabdát is adtam.
A stafétát Konti Zoltán asztalosmesternek adom át, a kérdése: honnan jött az ötlet a Séi Baráti Társaság, korábban a Demizson klub megalapításához?