A "puskázás" lehetne legális

Nem statisztikai adat, mégis tükrözi a Vas megyei iskolák vezetőinek véleményét az a szavazás, amelyet  dr. Iker János, az RPSZK igazgatója rendezett: melyik kettő a legfontosabb a mai magyar köznevelés, közoktatás öt alapvető problémája közül?

Hiányosság van magában a pedagógusképzésben, mert nem olyan felkészültséggel kerülnek ki a tanárok, hogy a mai gyerekekkel (a „z" generációval) érdemben lennének képesek foglalkozni, nehézségeik vannak az iskolai életben felhalmozódott túl sok adminisztrációval. Folyamatos gondokat okoznak az állandóan változó és szakmailag előkészítetlen törvények és jogszabályok, amelyekről „használatuk" során derül ki, hogy itt sem jó, ott sem jó, nem győzik őket módosítani, folyamatosan ismerkedni kell a módosítások módosításaival is. Sok gondot okoz a nagy mennyiségű tananyag: nemzetközi kutatások igazolják, hogy a mai információdömping mellett ezek a tankönyvi „dózisok" megölik a gyerekek tanulási motivációját. Fejlesztésre szorul a pedagógusok megújulási, módszertani kultúrája, és a frissesség mellett döntő az együttműködési készség megléte vagy hiánya is. Az ötödik probléma az intézményirányítás kérdése, az a rendszer, amelyben az igazgatóknak létezni kell. Az alkalmi szavazás szerint a két legnagyobb problémát az állandóan változó törvényi háttér, a tananyagmennyiség jelenti az iskolában. Az intézményirányításra – hogy tudniillik ezen a területen gond lenne – nem szavazott senki, lévén a teremben mindenki igazgató. Pedig nincs könnyű dolguk: a túl sok szabály szinte betarthatatlan, és ebben a bonyolult adminisztratív rendszerben kellene működtetni egy jó hangulatú, gyermekközpontú iskolát.

Dr. Iker Jánosnak, az RPSZK igazgatójának interaktív előadása a Vas megyei pedagógiai konferencián. Fotó: Merklin Tímea

Amint elhangzott: gond, hogy a gyakorlat problémái nem kerülnek be a pedagógusképzésbe, a módszertani oktatásban nincsenek Öveges professzorok. Az RPSZK kutatási témákat emel ki ezekből a problémákból, és fejlesztéseket dolgoz ki, hogy bevigye a pedagógusképzésbe. Ma sem az a jó tanár, aki szakmailag a csúcson van, de nem tud mit kezdeni a gyerekekkel. Az ismereteket nem elég közvetíteni, mert a gyereket nem érdekli a sok tudnivaló, ha nem maga építheti fel a tudását, ha nem vehet tevékenyen részt abban, hogy a világot – különböző módokon, főleg az infokommunikációs eszközök segítségével – magáévá tegye. Azt kérdezik: lehet-e okostelefont használni a tanórán? (Van olyan iskola, ahol le kell adni a tanítás idejére.) Természetesen lehet, sőt adni kell olyan feladatot, hogy a gyerek a telefonja segítségével adhassa meg a választ. A „puskázás" nálunk erkölcsi kérdés, miközben az a stratégiai cél: a gyerek legyen sikeres. Franciaországban például az iskolai „puskázás" fogalma ismeretlen, mert minden lehetséges segédeszközt lehet használni, hiszen a cél (ugyanaz): legyél sikeres!