Alkotmánybírósághoz fordultak

A Körtés II. Kerthasznosítási Egyesület vezetőivel folytatott eszmecserét tegnap dr. Puskás Tivadar. A szombathelyi polgármester terepszemlére érkezett a város déli részén elterülő zöldövezetbe, hogy személyesen is ígéretet tegyen a parcellákat bérlők gondjainak megoldására. Akik bizony meglehetősen nyugtalanok és elkeseredettek, hiszen még mindig nem tudják, mi lesz a sorsa az általuk hosszú ideje művelt hobbitelkeknek. Lapunk is többször beszámolt arról, hogy szeptember végén lejár a kertszövetségeknek az önkormányzattal kötött ötéves bérleti szerződése. Ezt követően pedig jogszerűen nem hosszabbítható meg a kontraktus. A Körtésben három kerthasznosítási egyesület fogja össze a bérlőket, összesen több mint félezer tagot tartanak nyilván.

Ringlót, szilvát is kóstolt tegnap dr. Puskás Tivadar Bakucz Zoltán körtési kiskertjében. A polgármester szívesen maradt volna még a kellemes környezetben. Ahogy szeptembert követően az a több ezer ember is, aki évtizedek óta tölti a szabadidejét kertészkedéssel.

De vannak bérlők más önkormányzati területeken is. Mondhatni, ők a május elsején hatályba lépett földforgalmi törvény „áldozatai", ugyanis a paragrafusok szerint földhasználati jogot földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet szerezhet. A kerthasznosítási szövetkezet tagjait tehát – mivel azok nem felelnek meg a kritériumoknak – a törvény kizárja a bérlők közül. Dr. Puskás Tivadar tegnap is arról beszélt a vendéglátóinak, Horváth Árpádnak és Bakucz Zoltánnak, a Körtés II. Kerthasznosítási Egyesület vezetőinek, hogy a kormányzatnak nem célja megfosztani a hobbikerteket művelőket a „birtokaiktól", sőt, inkább a föld megtartó, eltartó szerepét helyezi előtérbe. Ahogy korábban, ezúttal is azt ígérte, hogy a földforgalmi törvénybe csúszott – talán feledékenységből történt – hibát kijavítják. A Földművelésügyi Minisztérium már el is készítette a kiskertek haszonbérleti problémáját orvosló törvényjavaslatát, amelyet az őszi ülésszakon benyújt az országgyűlésnek.

Az FM közleménye szerint a minisztérium egyetért azzal az állásponttal, hogy hobbikertészek körében szükségtelen a földszerzést földművelési státuszhoz kötni. A szaktárca a nemzeti vidékstratégia céljainak megfelelően elkötelezett az önellátás előremozdításában, így a háztáji jellegű gazdálkodás szélesebb körű elterjesztésében is. A megművelt területekkel növelhető a vidék népességeltartó és népességmegtartó ereje. Az ellenzék részéről már kezdeményezték is a földforgalmi törvény módosítását. Ezt dr. Bárándy Gergely, az országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke és dr. Ipkovich György, a párt szombathelyi polgármesterjelöltje jelentette be a múlt héten. Helyretennék azt a jogalkotási bakit, amely kizárja az egy hektár alatti területek, zömében zárt kertek bérbeadását a nem földtulajdonosok számára. Az LMP is azt szorgalmazza, hogy egy hektár alatt megkötés nélkül lehessen földet bérelni. A zöldpárt úgy véli, a törvény hibája miatt föld nélkül maradhat országosan az a mintegy félmillió ember, aki eddig bérelt, zártkerti övezeti kiskerteket művelt.

Ha a földforgalmi törvény módosítása csupán arra terjed ki, hogy egy hektárig az is szerezhessen földhasználati jogot, aki nem földműves, azzal a mézgakertek valódi problémái nem oldódnak meg. Egyebek között erről is hallhattak a Körtés III. Kerthasznosítási Egyesület tagjai a közelmúltban megtartott rendkívüli közgyűlésükön. Egyik, jogi végzettségű tagtársuk ugyanis arról tájékoztatta a társaságot, hogy az ominózus törvényben szerepel az előhaszonbérleti jog.

Vagyis, ha az előbb említett törvénymódosítást megszavazza a parlament, s a város szerződést is kötne a kerthasznosítási egyesületekkel, első körben ezt automatikusan nem tehetné, mert a szándékát nyilvánosságra kell hozni. Akkor pedig helybeli földművesek, vagy mezőgazdasági szervezetek is jelentkezhetnek haszonbérlőnek, s a törvény erejénél fogva nekik van elsőbbségük. A közgyűlésen az is kiderült, hogy az egyesület is tehet az ügy érdekében: alkotmányjogi panasszal élhet. Ezt az alanyi jogi lehetőséget a tagok meg is szavazták, az elnök be is nyújtotta az indítványt, az Alkotmánybíróság pedig első körben befogadta. Az AB őszi ülésén így arról dönthet a 15 alkotmánybíró, hogy foglalkozik-e az üggyel. De a parlament sem határozhat előbb a törvénymódosításról, hiszen legközelebb szeptemberben tanácskoznak a képviselők.