Az ipszilon elágazás miatt aggódnak a nagykölkediek – miért várják meg a tragédiát?

Ha a falu közepén levő ipszilon útelágazás gondja is megoldódna, talán nem is bánkódnának amiatt, hogy „forráshiányos" önkormányzatnak számítanak.

Francsics Zoltán polgármesterrel és Domján Jánosnéval, a Nagykölkedért Egyesület elnökével a kultúrházban kezdjük a beszélgetést. Nagy öröm hallani, hogy sem a 167 lelkes faluban, sem a képviselő-testületben nincs széthúzás. Jönnek fiatalok is, települnek ide Pestről, Miskolcról, vonzó a határközelség. Persze, itt is voltak szebb idők. 1930-ban a falunak 450 lakosa volt, amihez még tartozott egy 150 fős major. A nyolcvanas években iskolaközpontként működött a falu, több épületben folyt a tanítás, még a szertárban is voltak alsós osztályok. 1974-ben az utolsó alsós is elment, ma minden gyerek oda jár iskolába, ami a szülőknek leginkább útba esik: Körmendre, Egyházasrádócra, Jákra, Szentpéterfára. A lakosságszámhoz viszonyítva nem kevés a gyerek: Nagykölked tartja azt az érdekes rekordot, hogy a legifjabb és a legöregebb falu is egyben. 14 év alatti a falu egyharmada, és sok az idős is. A „legvékonyabb" a középkorosztály.

Nagykölkednek két nagy múltú épület a büszkesége. Az egyik a háromhajós, székesegyház jellegű Szent Miklós-templom. A Jáki apáti birtokon itt már 1314-ben állt kápolna, ám ez idővel már nem volt elég nagy a lakosságszámhoz. A ma látható épület az 1800-as évek végén épült fel Eszterházy Pál fővédnökségével. Letagadhatatlanul az Árpád-kori Jáki apátsági templom stílusát idézi, bár csak egy tornya van, mert a másikat nem engedélyezték, nehogy túlragyogja a szomszéd faluban levő műemléket. - Ha nyernék a lottón, megépíttetném a másik tornyot is – mondja nem titkolt büszkeséggel a falu első embere, hangsúlyozva azt is: gondoskodtak a méltó kivilágításról, így a falu fölé magasodó templom a sötétben fáklyaként vonzza a szemet. Jelenleg épp felújítás alatt áll, Horváth Csaba és Páll Szilveszter egyházközségi vezetők agilitásának köszönhetően, pályázati pénzből és a püspöki hivatal segítségével. A tetőszerkezet már megújult, az aljzatot is szigetelték, hogy a felázott falak ne vizesedjenek tovább. Embermagasságban leverték a vakolatot, most a falak kiszáradására várnak. Utána jöhet a belső vakolás és a festés.

A falu másik büszkesége a műemlék jellegű Hetyey-kúria, amely ma a közösségi létesítményeknek ad helyet. Egykori tulajdonosainak személyében Nagykölked 1848-ban két országgyűlési képviselőt is adott a hazának: Hetyey Istvánt és testvérét, Vincét, aki 29 évesen meghalt a forradalom alatt. A négyszáz négyzetméteres kúria hivatalnak, klubkönyvtárnak, konditeremnek ad helyet, és itt öltözik a helyi focicsapat is. Az épület tavaly pályázati pénzből 15 centis hőszigetelést és új nyílászárókat kapott. Sajnos azonban a tető beázik: cserére lenne szükség, de még nem akadt támogatási lehetőség, amiért folyamodni tudtak volna. A kúriát körülvevő jó egyhektáros park rengeteg közösségi programnak ad helyet. Itt van a falunap, a gyereknap, itt tartják meg a nemzeti ünnepeket a tavaly augusztusban alakult egyesület hathatós közreműködésével.

A közlekedés jó: Nagykölked a Szombathely-Ják-Körmend útvonal mellett fekszik. Ám ami egyrészről jó, másfelől a falu legnagyobb problémáját is okozza. A község közepén ágazik le ugyanis az út Rádóckölked felé. Sokan átdöngetnek úgy a falun, hogy fogalmuk sincs, melyik útnak van elsőbbsége. Mások meg épp megállnak a kereszteződés közepén tanácstalanságukban. A bajt csak fokozza, hogy mióta 2005-ben a csatornát építették, különösen rossz állapotban van az úttest. A lejtése sem jó, a felülete ki van fényesedve, csúszós. Évente nyolc-tíz kocsi biztos az árokban landol, az önkormányzat technikai dolgozója húzogatja ki őket.

- Reggelente és a munkaidő végeztével négy-ötszáz autó száguld át a falunkon – magyarázza Francsics Zoltán. - Szombathelyre, Körmendre, Szentgotthárdra sietve sokan erre rövidítenek. Mi vagyunk a menekülési útvonal akkor is, ha a 86-os baleset miatt bedugul. A busszal utazó gyerekeket kísérjük, sokan pedig direkt kint hagyják az autójukat az úton, hogy lassítsák a forgalmat. Nagy szükség lenne rá, hogy a főútvonal kanyarodási irányára felhívják a figyelmet, felmarják a csúszós burkolatot. Többször jeleztük már a problémát a közlekedésfelügyeletnek, de mindig azt a választ kapjuk, hogy a hely nem balesetveszélyes. Nem értjük, miért kell megvárni az intézkedéssel, hogy tragédia történjen?

Állítólag az útvonalra Felsőberkifalutól a szentpéterfai elágazásig tizenhárom éve megvan az építési engedély. Pénz hiányában azonban eddig elmaradt a kivitelezés.

Inkább csak esztétikailag okoz problémát a gumiüzem, amelynek hatalmas gumiabroncs kupacai a falu alsó végén rontják a képet. Igaz, az üzem fizet iparűzési adót, de jobb lenne, ha a feldolgozás teljes kapacitással, hatékonyabban működhetne. Tervezték ugyan a megújulást, de a fejlesztésre vonatkozó terveket eddig nem sikerült megvalósítani. Jó lehetőség rejlett volna a határőr őrs hasznosításában. Lehetett volna itt tábor vagy akár ipari üzem is. De nem lett, mert az ingatlant annak idején eladták egy családnak. Most ők laknak benne.