Börtön vár a kerékpárost halálra gázoló osztrák férfire - Azt gondolta, vaddal ütközött

Mint az megírtuk, az elsőrendű vádlott osztrák állampolgár 2013. október 6-án 19 óra körül a 86-os főúton - ahol egyébként 60 kilométer/óra volt a megengedett legnagyobb sebesség - közlekedett. Az „Előzni tilos” tábla hatálya alatt egy vele azonos irányba haladó autó előzésébe kezdett 70 kilométer/óra sebességgel, gyorsított, majd 115-125 kilométer/órás sebességgel ütközött a vele szemben közlekedő, kivilágított és fényvisszaverő mellényt viselő kerékpárossal, aki a balra kanyarodó forgalmi sávban tartózkodott. A sértett az úttestre esett és a helyszínen meghalt.

Az elsőrendű vádlott a baleset után fékezett ugyan, de a helyszínről megállás és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Ezután találkozott egy régi ismerősével - akit a vadászatok során ismert meg -, segítséget kért tőle a balesetben sérült személygépkocsijának elrejtéséhez. A vádlottak a másodrendű vádlott tulajdonában lévő telephelyre mentek, ahol az autót egy pajtában leállították és a rendszámot eltávolították róla, hogy ne lehessen beazonosítani. Az osztrák férfit a másodrendű vádlott a saját kocsijával Ausztriába vitte.

2013. október 7-én a másodrendű vádlott a büntetőeljárás sikerének meghiúsítása érdekében nem tájékoztatta a rendőrséget, hogy az elsőrendű vádlott autója az ő telephelyén van, illetve arról sem, hogy tud az akkor még a nyomozó hatóság előtt nem ismert osztrák vádlott kilétéről.

A bíróság bűnösnek mondta ki az elsőrendű vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, továbbá segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében. Az egyedi azonosítójellel való visszaélés bűntettének vádja alól felmentette. A bíróság az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül egy év tíz hónap - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A másodrendű vádlott felelősségét bűnpártolás vétségében megállapították, ezért őt 225 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

A bíróság nem fogadta el az elsőrendű vádlott azon védekezését, hogy úgy érzékelte, vaddal ütközött. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez teljesen alaptalan és nem életszerű, figyelemmel a cselekmény elkövetését követő eseményekre.

Az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, míg az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért, illetve enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazásáért fellebbezést jelentettek be.