Egy éjszaka a tűzoltókkal

Gyerekként, de akár felnőttként is bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogyan zajlik az élet a tűzoltóságon: mivel töltik az időt a tűzoltók, ha éppen nincs riasztás, és mi történik, ha szükség van szakértelmükre és segítségükre. Tanulságos és érdekes estét tölthettem el a napokban a szombathelyi tűzoltóságon, ahol családias légkör fogadott. Ez persze nem meglepő, hiszen az együtt töltött idő és a hivatás nehézségei vagy éppen örömei összekovácsolják a tűzoltókat. Bár amíg ott voltam, nem történt éles riasztás, az éppen  szolgálatban lévő tűzoltók a kedvemért riasztási próbát tartottak, sőt: a beöltözésnek, valamint a tűzoltórúd használatának is szemtanúja lehettem. Az mindenesetre egyértelművé vált, hogy nincsenek tétlen időszakok a tűzoltók munkanapjain: ha éppen nincs riasztás, akkor tanfolyamon vesznek részt, gyakorlatoznak vagy éppen a munkaeszközöket szerelik a műhelyben.

Kontics Sándor tűzoltó hadnagy, a C csoport szolgálatparancsnoka kalauzolt végig a Szombathelyi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság épületében. Kontics Sándor 2006 óta tűzoltó, a családi hagyományokat követte, hiszen korábban édesapja is tűzoltóként dolgozott, és testvére is ezt a hivatást választotta. Beszélgetésünk kezdetén a napi rutin volt a téma: megtudtam, hogy minden műszak reggel 7 órakor kezdődik, és másnap reggelig tart. A ledolgozott 24 óra után 48 órájuk van kipihenni a fáradalmakat, majd minden kezdődik elölről.

– Napközben – ha éppen nincs riasztás – különböző sportfoglalkozáson és képzésen veszünk részt, amelyek egészen kora délutánig eltarthatnak. Ma például volt szerelési foglalkozás, szabályzatismeret, valamint szó volt tűzoltási és műszaki mentési tudnivalókról is. Hasonló továbbképzéseket minden nap tartunk, kivéve ünnepnapokon, amikor csak a szerelési, valamint a sportfoglalkozásokat kell megtartani egy-egy órában – mondta.

Miután véget értek a kötelezően előírt foglalkozások, a tűzoltóknak lehetőségük van arra, hogy a beavatkozások miatt elmulasztott képzéseket bepótolják. Este tíz órakor takarodó van, reggel hat óráig igyekszik mindenki pihenésre használni az időt. A 120 másodperces riasztási időt (a riasztástól az indulásig eltelt idő) azonban ebben az esetben is tartaniuk kell. Ilyen esetben mindössze két percük van arra a tűzoltóknak, hogy elhagyják a laktanyát.

– Természetesen a pihenési idő alatt nem úgy alszunk, mintha otthon lennénk. Fel vagyunk készülve arra, hogy minél gyorsabban indulhassunk. A ruhákat is úgy készítjük elő, hogy minél hamarabb indulhassunk – tudtuk meg Kontics Sándortól.

De mi történik riasztás esetén? A hívások beérkezhetnek a 112 segélyhívó központba, ebben az esetben onnan továbbítják a hívást a katasztrófavédelem műveletirányítási helyiségébe. Amennyiben a bejelentő a 105-ös telefonszámot hívja, akkor közvetlenül a műveletirányítási központban veszik fel a telefont.

– Jelzés esetén továbbítanak egy riasztási lapot nekünk, amelyen szerepel az esemény leírása, a cím, illetve, hogy milyen szerrel kell a helyszínre vonulni. Az ügyeletes pedig riasztja azokat, akikre szükség lesz a beavatkozás során. Jelenleg van két vonuló szerünk, és van négy különleges szerünk: egy tehergépjárművünk, egy műszaki mentőnk, egy magasból mentőnk, illetve egy vízszállítónk – tudtuk meg a szolgálatparancsnoktól. Mire a laktanyából elindulnak, a tűzoltók már minden lényeges információt tudnak: a szolgálatparancsnok folyamatosan kapcsolatban van a műveletirányítási központban dolgozókkal annak érdekében, hogy a lehető legjobban felkészüljenek arra, ami rájuk vár.

– Riasztás esetén van egy feladatunk, amelyet el kell végezni. Mindig az adott feladat elvégzésére kell fókuszálni, ha másra figyelnék, akkor nem tudnám elvégezni azt, amit kell. Komolyabb esetekben később átbeszéljük a történteket – monda el Kontics Sándor.

Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mennyi jelzéssel kell foglalkozniuk a katasztrófavédelem munkatársainak naponta. Bár a 112-es segélyhívó központ működésének kezdete óta kevesebb a telefonbetyár, téves és alaptalan hívások így is akadnak. Varga László tűzoltó zászlós, a műveletirányítási ügyelet egyik munkatársa elmondta, hogy arra is szigorú szabályok vonatkoznak, hogy milyen esetben nyújthatnak segítséget, és melyek azok az esetek, amelyek nem tűzoltói beavatkozást igényelnek.

– Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a segítséget kérőket magukra hagyjuk: valamilyen módon megpróbálunk segíteni, ha mással nem tudunk, akkor tanáccsal. Telefonos elérhetőséget mindig kérünk, és ha nem tűzoltói beavatkozást igényel az eset, felvesszük a kapcsolatot valakivel, aki segíteni tud az adott probléma megoldásában – mondta el Varga László.

Ha kiderül, hogy a riasztás telefonbetyártól érkezett, a vonulási költséget áthárítják a bejelentőre, de mivel rutinos kollégák dolgoznak a műveletirányítási helyiségben, nagyon ritkán fordul elő hasonló. Még mielőtt bárkit is elriasztana a költségek áthárítása, tudni kell, hogy csak a valóban extrém szituációkban van erre példa.

Amikor a tűzoltók nem vesznek részt riasztáson vagy valamilyen tanfolyamon, a közösségi helyiségekben töltik idejüket. Van például egy műhelyük, ahol a szerek karbantartását végzik: ha nincs szükség szakemberre, a tűzoltók bütykölik meg, amit éppen kell. A focit látszólag minden tűzoltó szereti, a kávézóhelyiségben és ebédlőben található televíziókon ugyanis a bajnokok ligája meccseit láttam. A nyugodt pihenésre szolgálnak a négyágyas körletek, amelyeket a különböző műszakban dolgozók felváltva használnak. Azok, akik szabadidejüket a sportnak szentelnék, jól felszerelt konditerembe vonulhatnak. A kikapcsolódásra, pihenésre és tisztálkodásra szolgáló helyiségek jó állapotban vannak: a folyamatos használat mellett is látszik, hogy vigyáznak rájuk a tűzoltók. A helyiségek rendben tartása is a mindenkori csoport tagjainak feladata.

Tennivaló mindig van a tűzoltóságon, a közös szolgálat pedig családdá változtatta a kollégák csoportját. Hivatásuk nem egyszerű: sosem készülhetnek fel arra, ami történni fog. Kontics Sándor elmondása szerint az már pozitív számukra, ha tudnak segíteni valakin, vagy meg tudják menteni annak tulajdonát.

– A feladatunk az, hogy a legkisebb okozott kárral a legtöbb értéket mentsük meg. Negatív példaként lehet említeni, amikor már nem tudunk valakin segíteni, vagy egy kiterjedtebb tűz esetén nem tudunk annyit tenni, amennyit szeretnénk. Arra vannak a közösségi helyiségeink, hogy egy komolyabb esetet közösen dolgozzuk fel. Nem otthon adjuk ki a család előtt a gondokat, mert azoknak nem ott van a helyük. Nem is akarom, hogy a családom ezzel foglalkozzon. Itt bent egy kis család vagyunk: sok időt töltünk együtt, a kisebb összezördülések ellenére összességében támogatjuk és segítjük egymást, amikor erre van szükség – tette hozzá a szolgálatparancsnok.

Kapcsolódó cikk:

Ilyen az élet a szombathelyi tűzoltólaktanyában – Kukkantson be velünk a kulisszák mögé!