Esterházy Jánosra emlékeztek Szombathelyen

„ Itt maradok köztetek és veletek fogom átélni a rossz napokat is mert ha másokat maradásra biztatok, én sem mehetek el innét ...” - e veretes mondatokat - Karel Schwarzenberg herceg véleménye szerint - a huszadik század egyik legtisztább és legbecsületesebb magyar politikusa mondta. Gróf Esterházy János e mondataival az anyaországtól elszakított magyarság sorsával vállalt közösséget, pedig megtehette volna, hogy a biztonságos anyaország kebelén belülről politizáljon tovább. A mai napig méltatlanul és jogtalanul meghurcolt felvidéki politikusról tartottak konferenciát a hétvégén a megyeháza dísztermében.

A konferencia levezető elnökeként Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke üdvözölte a vendégeket, majd Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a nagy számú érdeklődőt. A hatvan éve - a morvaországi Mírov börtönben - meghalt politikus életpályájáról, hányattatásairól és politikai üldöztetésének jogi és társadalmi hátteréről Duray Miklós író és Csáky Pál felvidéki EP-képviselő beszélt.

Esterházy János gróf 1901-ben Nyitraújlakon, előkelő főnemesi családba született. Anyja, Elżbieta Tarnowska lengyel grófnő volt, apja, Esterházy János Mihály az Esterházyak galántai ágához tartozott. A család nem egyszer kivette részét a magyar politikából, dédapja az 1849-ben kivégzett báró Jeszenák János nyitrai kormánybiztos volt. A család 5 ezer holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt. Az 1920-as évek közepén kezdte közéleti pályafutását, a magyarok visszaszorítását is magában foglaló „csehszlovákizmus” ellenzőjeként lépve fel, de emellett például számos, a magyar kisebbség érdekeit szem előtt tartó párt és közéleti szervezet létrehívójaként, tagjaként politizált. Azon ritka képviselője volt a szlovák parlamentnek, aki 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák zsidótörvényt.

Esterházy János 1944-ben zsidók,  csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben, Magyarország 1944. októberi, német megszállása ellen  memorandumban tiltakozott. Mindezek ellenére már a  szovjet csapatok beérkezése  után Gustáv Husák  utasítására letartóztatták és  átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Innentől  aztán meg is kezdődtek  a magyar politikus börtönévei,  amelyek egészen az 1957. március 8-án  a morvaországi  Mírov börtönben bekövetkezett haláláig tartottak.

- Ahogy Karel Schwarzenberg herceg nemrég fogalmazott: a tiszta közélet megtestesítője volt, ám rehabilitációjára sajnos a mai napig nem került sor, pedig minden alap és bizonyíték megvan arra nézve, hogy Esterházyt politikai működése nem a háborús bűnösök közé sorolta - jelentette ki a konferencián Duray Miklós. Csáky Pál hozzátette: az idei, jubileumi évben reményeik szerint egy szimbolikus újratemetést is szerveznek a Felvidéken.