Ez a vasi falu élni akar!

A hetyei iskola volt az első munkahelye, és amikor az megszűnt, majdnem megszakadt a szíve. De tanít most is, a szomszéd településen és odahaza is, csak éppen nem az iskolában.

Fotó: Tersztyánszky Krisztina

- Biztos vagyok benne, hogy Berzsenyi szelleme itt él – véli Zolnai Attila, a 330 lelkes település választott vezetője. Márpedig ha ő úgy gondolja, akkor így is van, hiszen a falu szülöttének szellemét ki más tartaná ébren, mint azok, akik a lába nyomán járnak? A helybeliek büszkék rá, hogy a Kemenesalja „kulturális fővárosában” élhetnek. Míg mások - egy nem elhanyagolható értelmiségi csoport - éppen ennek a szellemiségnek a vonzására telepedtek le Egyházashetyén. Ambrus Lajos író, a Sellyei házaspár és mások, és ez a folyamat még ma sem ért véget. Néhány hónapja csak, hogy egy budapesti festőművész a fejébe vette, hogy itt, a herényi Gothardok ódon úrilakában hoz létre galériát és művésztelepet.

De ne vágjunk a dolgok elébe. Egyházashetyén egy rövid séta is elég, hogy ráébredjen a látogató: nem akármilyen faluban jár. A településközpont a kanyargós főutcával, a fésűsen épített, egymáshoz hajoló, becsben tartott régi parasztházakkal úgy fest, mint egy jól karbantartott, élettel teli skanzen. Zolnai Attila büszkén említi meg, hogy Egyházashetyén létezik faluképvédelmi rendelet – és egyúttal azt is, hogy még soha nem volt szükség a hatalmi szóra. Az emberek - őslakos, betelepülő, külföldi tulajdonos egyaránt - folyamatosan újítgatják a régi épületeket.

Egyházashetye a herényi Gothard és Felsőbüki uradalom birtokközpontja és cselédfaluja volt. Ezt őrzi a cselédudvar, a kétosztású cselédház és a helyi védelem alatt álló épületek, melyek egyikében a kovács lakott. A központ fölé magasodik a bástyafallal övezett műemlék katolikus templom és a barokk plébánia. A Szent Jakab templom renoválása már elkezdődött, tovább nem vizesedik, de nagy szükség lenne a teljes belső felújításra. A málladozó bástyafalra nyertek már pályázatot, csak idő kérdése a kivitelezés. A templombelsőben két kuriózum hívja fel magára a figyelmet. Az egyik a keleti főfalon olvasható Berzsenyi-idézet. Katolikus templomban civil szerző sorait ritkán választják jelmondatul – ráadásul a poéta evangélikus vallású volt. (Lám, a költő szelleme ) A másik érdekesség a lengyelek Fekete Madonnája. A képet a baráti nép fiai adták Hetyének hálából, amiért a háború alatt többen találtak menedéket a templomában. Néhány lengyel család leszármazottai ma is a faluban élnek.

A kastély, amely egykor úrilakként szolgált, évtizedeken át gyermekzsivajtól volt hangos. Aztán 2007-ben, amikor az új tanévet már csak 48 gyerek kezdte volna a nyolc osztályban, a jól felszerelt iskolában végleg kicsengettek. És az iskola vitte magával a közelben működő óvodát is. Tisza-Kalmár György festőművész az egykori tanári és igazgatói szobában már kiállításokat szervez, az álma, hogy művészekkel népesíti be az épületet és a parkot.

Berzsenyi Dániel a kastéllyal szomszédos egyszerű kisnemesi lakban látta meg a napvilágot. Az első helyiségekben emlékszoba és korhű berendezés idézi a költő szellemét. Ahogy a falu első embere fogalmaz, a múzeum látogatottsága hektikus. A Berzsenyi-napok alatt, meg az iskolai kirándulások szezonjában egymásnak adják a kilincset a látogatók, míg más időszakokban megcsappan az érdeklődés. A belépőjegyek árából ki tudják fizetni a rezsit, néha képeslap is készül. Stílusosan a községi könyvtárat is itt helyezték el az emlékházban. Míg a helyiség korábban időszaki kiállításoknak adott teret, a bibliotéka ebben az évben egy felajánlás kapcsán értékes, új bemutatóval gazdagodott. Egy nagyatádi gyűjtő csaknem száz, Berzsenyivel kapcsolatos képeslapját hozta el, és ajándékba adta a falunak a digitalizálás jogát. Most ezek az érdekes tablók díszítik a falakat.

A sok izgalmas épület között nem is szóltunk a felejthető külsejű művelődési házról, holott ez ad helyet Egyházashetye meglehetősen aktív kulturális életének. Itt működik a nyugdíjasklub, az e-Magyarország pont, itt játssza meccseit az asztalitenisz-csapat. Az Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület a falu rendjére vigyáz. A Múzsa Egyesület égisze alatt pedig három előadó közösség is működik. A Hetyei Daloskör a népdalkincset őrzi, a Sozzva énekegyüttes erőssége a madrigál, míg a Zörej zenekar a legfiatalabbak énekes, zenés, ütőhangszeres formációja. Nem csak helyben szerepelnek, már külföldön is voltak fellépéseik, most advent idején pedig sorra látogatják a környék idősellátó intézményeit. Amikor viszont Egyházashetyén van rendezvény, az összes helyi közösség egyesíti erőit. „Ez a falu élni akar” - fogalmaz Zolnai Attila a falu lakosságszámához viszonyított rendkívül nagy művészeti és a közösségi aktivitásra utalva. Nem mellesleg ő maga és felesége is aktív közreműködői ennek a munkának.

Nemzetközi művészeti napok, Berzsenyi emlékpark, Kunoss Endre és Hetyey Sámuel hagyatékának őrzése, a más kulturális emlékhelyekhez kapcsolódó együttműködések Bizony, Berzsenyi, a klasszikus műveltségű költőóriás rajta tartja szemét a szülőfaluján. Itt olyan hétköznapi dolgokról beszélni szinte szentségtörés, mint munka, közlekedés. Aki akar, tud dolgozni a helyi mezőgazdasági vállalkozásnál vagy a közeli Sárvár és Celldömölk ipari létesítményeiben. Esetleg még távolabb. Aztán hazajön, és ezen a csendes szigeten kipiheni magát.

Berzsenyi, a szülőházába látogató csoportok beléptidíjaival anyagilag nem fogja felvirágoztatni a faluját. De szellemileg, erkölcsileg annál inkább. És ez mindennél fontosabb.