Fantasztikus kincs van a kezünkben

- Hogy is volt ez? Szerelem első látásra?

- 2009-ben történt. Elmentem egy borfesztiválra, még teljesen bortudatlanul. Akkor elsősorban még nem is a borok varázsoltak el, hanem a beszélgetések a borászokkal, szőlőről, borokról, termőhelyekről. Megismerni az embert, aki a bor mögött áll – ez tetszett meg nagyon. Az elméleti tudást a budapesti Borkollégiumban szereztem meg, a Mészáros Gabriella – Rohály Gábor párosnál végeztem el a bortanácsadói képzést. A gyakorlati tapasztalat a kóstolásokról, a borászoktól, pincészetektől származik. Dolgoztam közben bormagazinok tudósítójaként is, de úgy gondoltam, inkább olyan módon írnék a borról, ami a személyes élményeimből táplálkozik. Így született meg a blogom. 

- Az utóbbi időben egyre többet írsz olyan témákról, amely nemcsak a borról szól, de a gasztronómiai vonatkozásokról is.

- Egy idő után mindenki szakosodik arra a területre, ami a leginkább megfogja. Nekem nagyon megtetszett a bor-étel párosítás szegmens. Ennek a szépsége, az ízek, illatok végtelen variációja rengeteget nyújt számomra. Nagy élmény volt, amikor első alkalommal jutottam be egy konyhába egy profi séf mellé, és közösen raktunk össze ételsort, borsort, főztünk, kóstoltunk. Ma már sok helyen kikérik a véleményünket. A többes szám oka, hogy már a párommal együtt visszük a blogot, aki szintén szakmabeli, és nagy tapasztalata van mind a borok, mind a bor-étel párosítások terén. 

- Ha elmentek vacsorázni, ki választ bort?

- Furán hangzik, hogy közösen, de ez az igazság, hiszen abszolút megvan már a fejünkben, hogy melyek azok a bor-étel párosítások, amelyek tökéletesen működhetnek. Krémlevesekhez mostanában fedeztünk fel egy nagyon szép, részben hordós, részben reduktív készítésű krémes, kerek chardonnayt, és rendszeresen ezt választjuk. Persze kísérletezni is szeretünk.

A  borkóstolás férfias munka, de a nőknek is van helyük a szakmában (Fotó: Borászportál)

- Milyennek látod a vasi borokat?

- Van néhány gyöngyszemünk, amelyekkel érdemes megismerkedni. Találkoztam országos szinten nézve is nagyon szép és minőségi borokkal. Garger Imre borairól sokat hallani, jól szerepelnek, illetve ami számomra viszonylag új felfedezés, az a Dénes Hegybirtok a Ság hegyen. Nemrég kértek fel közreműködőnek egy borútikönyv sorozathoz, hogy írjak erről a régióról, és ennek kapcsán utánaolvastam, hogyan látják az itteni borokat más szakmabeliek. Rendre azok a megjegyzések jönnek elő, hogy karcos borok régiója vagyunk. Egyetlen pozitív véleményt olvastam, házi borról: nagyon szép, fűszeres, és közvetíti az ásványos talajjegyeket. Szerintem ez egy nagyon ígéretes, de kicsit még elfeledett borvidékecske. 

- Átlépjük a határt. Ugyanaz a hegy, ugyanazok a fajták, a bor mégis más.

- Az embernél sem mindegy, hogy milyen életet élt. Mire eléri az 50-60 éves kort, a lelki beállítottsága megjelenik a fizikai megjelenésében is. Sokkal jobb egészségben van, ha nyugodt, pozitív látásmódú élete volt. Ez a szőlőre is igaz, amely, bár bizonyos mértékben bírja a stresszt, de végletekig nem lehet kizsigerelni. Magyarországon harminc-negyven éven át agyonterhelt tőkékkel, vagy nem megfelelően művelt talajjal dolgoztak. Ha egy tőkét vagy területet lestrapálnak, abból a szőlőből már nehéz jó minőségű bort előállítani. Kicsi a terület, hatalmas mennyiséget soha nem lehet itt termelni, de pont ez lenne a szépsége, a kuriózuma. Ahogy az már az osztrák oldalon megvan. Egy-egy utcányit megyünk, van négy-öt borászat, mindegyik más stílusú, mégis egyetlen jegyet közvetít, az egyedi terroirt, amely a mi oldalunkon is ott húzódik a tőkék alatt, ráadásul elég kedvező földrajzi adottsággal, kitettséggel. Fantasztikus kincs van a kezünkben. 

- Mennyire férfias szakma ez?

- Sokan úgy könyvelik el, hogy férfias szakma, de ha azt a részét nézzük, hogy – állítólag ez tudományosan is igazolt – a nők sokkal jobb kóstolók, sokkal jobb az érzékelésük, képesek többfelé figyelni, beigazolódik, hogy a hölgyeknek is helyük van a szakmában. 

- Saját borod mikor lesz?

- Belátható időn belül biztosan nem... Nem csak ültetvény kellene, de a szőlő 24 órás szolgálatot jelent. Nem úgy működik, hogy most két napig nem nézek rá, majd jövök. Nagyon komoly elkötelezettség, és ha készítenék saját bort - természetesen szakértő segítséggel - maximalista lennék ebben is, csak teljes erőbedobással tudnám csinálni. De ha úgy alakul az életem, hogy lesz rá időm, kapacitásom, lehetőségem, valószínűleg megpróbálkozom vele. 

- Mindenben maximalista vagy?

-Törekszem rá, hogy mindenből kihozzam a legtöbbet. De tudom, hogy nem lehet mindent maximális erővel csinálni, tudni kell engedni. Ha szakmai kérdésről van szó, nem lehet lazítani. Nüansznyi különbségek elronthatnak egy bor-étel párosítást, nagyon oda kell figyelni a részletekre.