A pecások találnak jó helyeket

2017. április 08., 17:00 szerző: Elek Szilveszter
komment
Vajon mi a helyzet a vasi vizeken? Mennyire kapnak a halak, és hol foghatunk meg kapitális példányokat? Cikkünkből nem csupán ezekre a kérdésekre kaphat választ, de érdekes praktikákat is megtudhat!
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

– A pecázás egyre népszerűbb hobbivá válik hazánkban – hangsúlyozza Puskás Norbert, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. – A hazai horgászmozgalom hivatalosan regisztrált, engedélyt váltó tagjainak száma tavaly megközelítette a négyszázezret – mondja, majd hozzáfűzi, hogy Vas megyében is mind többen szavaznak bizalmat a szövetség horgászvizeinek. – 2013-ban még 4512 tagunk volt, míg a 2015-ös évet 5624 fővel zártuk, tavaly pedig már 7979-en voltunk – mondja örömtelien, majd hozzáfűzi, hogy ez a szám nem foglalja magában azt a közel ezer külföldi pecást, akik horgászturistaként látogattak el 2017-ben a megyébe. Így a szövetség és a tagszervezetei a horgászok családtagjait is hozzászámítva közel harmincezer ember számára biztosítanak természetközeli kikapcsolódást a mai, rohanó világban.

De miért ilyen népszerű a horgászat Vas megyében? – A pecásokat itt számos természetes és mesterséges horgászvíz várja – ecseteli Puskás Norbert. A vasiak legnagyobb természetes horgászvize a kultikus Rába folyó. A húsz-ötven méter széles és akár négy méter mély Rába körülbelül 140 kilométer hosszan kanyarog a megyében. Roppant izgalmas, bedőlt fákkal, dús növényzettel tarkított vadvizében a megtalálható halfajok száma nem kevesebb mint 53. A leggyakoribbak a márna, a paduc, a domolykó, a dévérkeszeg, a ponty, a balin, a süllő, a csuka és magától értetődően a harcsa. De érdemes szót ejteni az állóvizekről is, ugyanis a pecások zöme ezekben szeret horgászni, és a megye ezek terén is jól áll. Legjelentősebb állóvizeinek egyike a gersekaráti Sárvíz-tó. A 36 hektáros tó nem csupán azért különleges, mert 58 kiépített horgászhely várja a pecázás szerelmeseit, de azért is, mert a helyi önkormányzat korábban ki-alakított a partján egy strandot, így az egész család ki tud kapcsolódni ott. Nem csoda tehát, hogy ez a vasiak körében az egyik legnépszerűbb horgászvíz. – Ennek az állóvíznek helyi viszonylatban tulajdonképpen jobb nem is lehetne az elhelyezkedése, ugyanis a közelben fekszik több pecás város, mint például Zalaegerszeg, Vasvár, Körmend, és Szombathelytől sincs távol – fejti ki az ügyvezető elnök.

Pankotayné Kálmán Anikó egy gyönyörű süllővel decemberben

Azonban a tó hiába fekszik jó helyen, ha szegényes lenne a halállománya, akkor nem sűrűn látogatnák a pecások. A Sárvíz-tónak híresen jó a halállománya. - Élnek benne nagyméretű, akár 15 kilogrammos pontyok és amurok, amikre bojlizva szoktak a legtöbben horgászni, valamint kárász- és keszegfélékben is gazdag a vízterület - emeli ki Puskás Norbert és hozzáfűz egy hasznos praktikát: ha finomszerelékes módszert vetünk be, szinte biztosak lehetünk abba, hogy harapni fognak a kárászok! Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a békés halállománynak köszönhetően a tóban élő harcsák súlya is szépen gyarapodik. Bár a kifogásuk nem egyszerű feladat, a korábbi években horogra akadt több 40-60 kilogramm közötti példány is.

Arról, hogy a halállomány töretlenül kiváló lehet, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége is igyekszik gondoskodni. - 2016-ban 4500 kilogramm pontyot, 120 kilogramm egynyaras csukát és 24 ezer előnevelt őshonos halat engedtünk a tóba, illetve most márciusban is már betelepítettünk 1700 kilogramm háromnyaras pontyot, valamint több mint öt tonna vegyes fehérhalat - részletezi az ügyvezető. - A tavalyihoz hasonlóan idén is tervezzük, hogy a főszezonban két-háromhetente telepítünk 400-500 kilogramm pontyot - mondja.

De miért pont pontyból telepítenek ilyen sokat a tóba? A válasz roppant egyszerű: ez a megye - és úgy általában az ország - legkedveltebb halfaja. - A ponty a sekély patakok kivételével valamennyi vizünkben jól érzi magát, könnyen tenyészthető, szállítható, telepíthető - tudjuk meg Puskás Norberttől. A többi hazai halfajhoz viszonyítva gyorsabb növésű és kapitális méretűre is fel tud cseperedni. A megfogása igazi kihívás - bár alapvetően békés hal, de horogra akadva nagyon tud küzdeni. Aki ki akar fogni egy nagyobb példányt, annak bizony komoly tudásra, leleményességre és sok-sok türelemre van szüksége. Rengetegen azért is döntenek a ponty mellett, mert sokféleképpen lehet rá horgászni - nem utolsósorban pedig ez a hal a magyar konyha egyik elengedhetetlen összetevője.

Szép halakat fogni azonban persze nem csak Gersekaráton lehet, a megyében ugyanis még számos más közkedvelt tó is van, úgy mint a Magyarszecsődi-tó, a máriaújfalui Hársas-tó, az újperinti I. tó, a szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó, a Vadása-tó, a Püspokmolnári-tó, a Celldömölki-tó és Merseváti-tó - választék tehát van bőven... A vadvízi horgászat szerelmesei számára a Rába mellett a Marcal és a Répce folyók, valamint a Pinka és a Gyöngyös-patak őshonos halai jelentenek kikapcsolódási lehetőséget. - Vas megyében kiemelt figyelmet fordítunk a sebespisztráng-állomány megőrzésére, amely kedveli a tiszta és nehezen felmelegedő patakokat - hangsúlyozza Puskás Norbert.

Puskás Norbert csukával a gersekaráti Sárvíz-tavon

Az ügyvezető elnöktől azt is megtudjuk, hogy mire kell fokozottan odafigyelniük idén a vasi pecásoknak. - A megyei horgászati szabályokban kisebb változások történtek, amelyek a horgászvizeink környezet- és vízminőség-védelmét szolgálják, ezért arra kérek minden pecást, hogy a jegyváltást követően olvassa el a kiadott horgászrendet - figyelmeztet Puskás Norbert. Kiemelte, hogy a szoktató etetést több vízterületen betiltották. A szemetelés csökkentése érdekében ezentúl jobban odafigyelnek erre, és szigorúbb büntetésre számíthat az, aki nem tiszteli a természetet.

Az elmúlt esztendő egyébként fontos mérföldkő volt a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének életében, mert a tavak-folyók halgazdálkodási jogainak többségét a közelmúltban újították meg. - Szövetségünk igyekezett minden olyan vízterület állami halgazdálkodási jogát újra elnyerni, illetve rendezni, amely szövetségi vagy önkormányzati tulajdonban volt - mondja lelkesen az elnök, aki példaként felhozta a Hársas- és a Vadása-tavat. Puskás Norbert azt is megosztja velünk, hogy az állami kezelésben lévő vízterületek, mint például a Rába-folyó vagy a Pinka-patak halgazdálkodási jogának elnyerésében az Országos Horgász Szövetség is segített nekik. Szintén fontos fejlemény a vasi pecások számára, hogy az év végére sikerült meg-egyezni a Rába műcsatornáinak tulajdonosával, ezért ott ismét a szövetség lett a felelős a horgászatért - egészen 2027. december 31-ig.

A jó hírek sorának itt még nincs vége: az év elején még bizonytalan sorsú Csánig-bányató halgazdálkodási jogát márciusban 2031. december 31-ig ismét elnyerte a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége. Lényegében kimondhatjuk, hogy Vas megyében a szövetség kezelésében maradt minden olyan horgászvíz, amelyekért az elmúlt évtizedekben is felelt.

Elek Szilveszter

2017. április 08., 17:00 szerző: Elek Szilveszter

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...