Ki jár jól és rosszul Vas megyében a görög válsággal?

Magyarország a görög válság hatásait két tényezőn tudja lemérni: először is az euró drágulásán, másodszor pedig a görögországi utak árának csökkenésén. A 18 éve pénzügyi vállalkozóként dolgozó Kollarits Lászlótól megtudtuk, a helyzet azért némileg bonyolultabb. Görögország az európai össztermelés mindössze két-három százalékát adja, ami elhanyagolhatónak tekinthető, mégis a válság hatására láthatjuk, hogy az euró drágult valamelyest. A pénzügyi szakértő emlékeztetett, görög válság nélkül is volt már 320 forint egy euró, ezért nem kell pánikba esni. Magyarországon csak a 340 forint fölötti euró esetében kell majd aggódni, ez azonban nem valószínű, hogy bekövetkezik, mivel jól látszik, hogy a válság hatására az euró jobban gyengült, mint a forint. Magyarország azzal, hogy pénzneme a forint valamelyest függetleníteni tudja magát a válság hatásaitól.

Kollarits László úgy véli, Görögországot egészen biztosan nem fogják bedönteni, csak lélegeztetőgépre rakják. Fotó: Szendi Péter

Mindig vannak olyanok, akik nyernek egy-egy válságon, mégpedig azok, akik a tőkét áramoltatják. Görögországban most számítani lehet egy globális árcsökkenésre, olcsóbb lesz a munkaerő, és olcsóbbak lesznek az ingatlanok is. Aki mer kockáztatni, az most gondolkodhat görög befektetésekben, viszont számolnia kell azzal a kockázattal, hogy nem fognak fizetni, ezért megfelelő biztosíték nélkül ez nem ajánlott. Kollarits László úgy véli, Görögországot egészen biztosan nem fogják bedönteni, csak lélegeztetőgépre rakják. A kérdés csak az, hogy mennyi oxigént adagol az IMF és az Európai Unió. Már csak azért sem hagyhatják, hogy a görögök kilépjenek az eurózónából, mert az láncreakciót indítana el, nem beszélve arról, hogy az ország stratégiailag nagyon fontos helyen van, tartani lehet a megerősödő orosz befolyástól is.

Ami a turizmust illeti, Kollarits László szerint nemhogy nem fog vissza esni, de szerinte Görögország népszerűbb úti cél lesz, mint korábban. Ennek oka, hogy meg fog jelenni a katasztrófaturizmus, mivel sokan testközelből akarják majd látni, milyen egy csődbe ment ország. Azzal azonban számolniuk kell a turistáknak, hogy bár még nincsenek zavargások, de július 15-e után nem lehet megjósolni, hogy az elégedetlenség milyen megmozdulásokat generál. Így az országba kilátogatók könnyen belecsöppenhetnek veszélyes szituációkba, ráadásul a közeljövőben elképzelhető, hogy akár az élelmiszerellátásban is fennakadások lesznek. Hozzátette, a nyaralás az utazási irodák kedvező ajánlatain kívül akkor lehet igazán olcsó, ha olcsón tudunk hozzájutni az euróhoz.

A pénzügyi szakember hangsúlyozta, ha valaki arra spekulál, hogy most az euró drágulni fog és minden pénzét befekteti ebbe a valutába, az nagyot kockáztat. Lehetséges, hogy így lesz, de a jövőt nehéz megjósolni, ezért ha valaki valutára váltaná minden megtakarítását, az lehetőség szerint porlassza a kockázatot, és vegyen az euró mellé, amerikai dollárt, angol fontot, svájci frankot, a fennmaradó húsz százalékot pedig hagyja forintban.

Megkérdeztünk több, Ausztriában dolgozó Vas megyei munkavállalót, hogy mennyiben érinti őket a görög válság. Ami a legmeglepőbb volt számunkra, hogy a nyilatkozók egyike sem vállalta, sem az arcát, sem a nevét. Ennek oka, mint elmondták, nem a görög válság, hanem az európai menekültkérdés. Attól tartanak, hogy a kvótarendszer és a különböző szigorítások miatt elveszíthetik munkájukat. Az általunk megkérdezettek arról számoltak be, hogy általánosan érezhető némi bizonytalanság a magyarországi munkavállalók körében. Igaz ugyan, hogy a görög válság következtében megerősödő euró jól jön nekik, de sokan ezt sem érzékelik közvetlenül, mivel többüknek olyan a munkabeosztása, hogy túl későn végeznek ahhoz, hogy pénzüket Magyarországon tudnák elkölteni. Ők bevásárlásaikat többnyire csak Ausztriában tudják megoldani.

A június huszadikai 307 forint körüli árfolyamhoz képest nyolc forintot erősödött az euró. Ez pedig a magyar munkavállalóknak ezer eurónként nyolcezer forintot jelent havonta. Fontos azonban megemlíteni, hogy a július elsejei árfolyamhoz képest ma már 0,14 százalék pontot gyengült az európai valuta, ezért az euró hosszú távú jelentős drágulásában nem lehet bízni. Persze előttünk áll még a vasárnapi népszavazás is. Kollarits László azt javasolja, soha ne a pillanatnyi helyzet alapján döntsünk, hanem mindig hosszú távon gondolkodjunk. A Görögországot sújtó válságból akár hasznot is húzhatunk, de ne ez legyen a cél, hanem az együttműködés és a vállalkozó szellem felerősödése. Ha mindez megvalósul boldog jövő várhat Európára, beleértve Magyarországot és Görögországot is.