Képességeket mértek - Ez nem a versenyről szól

Az országos jelentés, amely az összefüggéseket mutatja meg, áprilisban készül el. A gyerekek - köztük a Vas megyei, tavaly 6., 8. és 10. osztályosok - egyéni teljesítménye, valamint az iskolák eredményei már most láthatók.

Bálint Anikó, a szombathelyi Neumann iskola igazgatóhelyettese egy feladatlapot mutat. Mögötte a 7. b-sek, ők tavaly töltöttek ilyet
Fotó: Szendi Péter

A kompetenciamérő feladatlapokat minden év tavaszán kötelezően a 6., 8. és 10. évfolyamos diákok írják meg. A mérés a matematikai készségekre és a szövegértésre koncentrál - a gyakorlatban, az életben hasznosított tudásra kíváncsi. A tavalyi feladatsorokat és javítókulcsokat szerdán hozták nyilvánosságra. Ha a szülők a gyerekeik eredményére kíváncsiak, akkor azt egyéni mérési azonosítóval megnézhetik - ezt hatodikban kézhez kapják a diákok.

LÁTHATÓ TRENDEK

- Az oktatási minisztérium április 28-áig kell, hogy feltegye a kormányzati portálra az országos jelentést. De mivel korábban is készítettünk elemzéseket, látjuk a trendeket. A nyugat-magyarországi régió az országos kompetenciamérésben sok évre visszamenőleg minden évfolyamon Budapest után a második legjobb eredményt érte el, ez várható idén is - halljuk Tóth Lászlótól, az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai, Szolgáltató és Kutatási Központ mérési és értékelési vezetőjétől. A nyugat-magyarországi régión belül Vas és Zala megye Győr-Moson-Sopron után teljesít. Sok mérési ponton Zala és Vas közel azonos eredményt ér el. A legjobban valószínűleg idén is a megyeszékhelyi iskolák szerepelnek majd, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok. Aztán jönnek a városok, a kisvárosok, majd a községek iskolái. Tóth László hangsúlyozza: nem versenymérésről van szó, hanem a tanulók és az iskola fejlesztését támogató felmérésről.

SOKAN AZ ALAPSZINT ALATT

Egy vasi kisváros jó nevű általános iskolájának telephelyi jelentését mutatja Tóth László. Azon belül azt, hogy évfolyamonként és a mért területeken a diákok hányad része van alapszint alatt. Kiderül, a hatodikosoknak matematikából az ötven, a nyolcadikosoknak az 56 százaléka teljesített így.

Az is látszik, hogy a nyolcadikosok úgy hagyják el az iskolát, hogy matematikából több mint a diákok felére, szövegértésből pedig 36 százalékára ugyanez igaz. A köznyelv funkcionális analfabétákról beszél. Olyanokról, akik nem értik, amit az újságban, vagy az interneten olvasnak, nem tudnak kitölteni egy űrlapot. Az ilyen gyerekek számára a tankönyv nem a tanulás eszköze, magyarázza a szakember. Ha ugyanis nem értik a szöveget, akkor nem értik a történelem- vagy a fizikakönyv mondatait sem, és nem ismerik fel a kapcsolatokat, az összefüggéseket sem a tankönyvi szövegekben.

Bálint Anikó a szombathelyi Neumann általános iskola 7.b osztályosaival. Tavaly, hatodikosként kötelező volt részt venniük a kompetenciafelmérésben. Csütörtökön csak a kedvünkért töltötték a feladatlapokat 
Fotó: Szendi Péter

KIEGYENLÍTETT TELJESÍTMÉNY

A szombathelyi Neumann János Általános Iskolában csütörtökön jelezték a tavaly a mérésben részt vevő osztályoknak, hogy megjelentek az eredmények. A igazgatóhelyettes, Bálint Anikó arról számol be, hogy az iskola honlapjára mindig felteszik az eredményeket. A szülők megnézhetik az osztály és az iskola eredményét is - azt, hogy országos viszonylatban hova sorolható az intézmény. Március 17-én lesz náluk nevelési értekezlet, akkor a kollégáknak is beszámolnak. Terv készül, mi az, amin változtatni, javítani tudnak. Bálint Anikó azt mondja, összességében jól szerepeltek. Az országos átlaghoz képest matematikából a 6., szövegértésből a 6. és 8. évfolyamon is jobbak. Egy helyen kicsit gyengébb az eredmény az országos átlaghoz képest: a 8. osztályos matematikából. Igaz, ez még csak egy - nevezetesen az országos átlaghoz való - viszonyítás. Ahhoz, hogy kimondhassák az eredményükről azt, hogy az jó vagy sem, hogy mit lehet, kell fejleszteni, még hosszan tartó elemzést kell végeznie az iskolának.

Az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai, Szolgáltató és Kutatási Központ munkatársai az alapszint alatt teljesítők fejlesztésére dolgoztak ki feladatbankokat. Amikor megjelent az interneten a 2016-os eredmény, ezzel egy időben - köszönhetően az Oktatási Hivatallal való korrekt szakmai együttműködésüknek - kész volt a szoftverük. Két iskola már kért elemzést, ami megmutatja, hogy melyik részterületen indokolt a tanítványokat fejleszteni.

Egy nyelvtanfolyam 45 ezer forintba kerül, ez az összeg a következő kedvezményekkel csökkenthető: 20% kedvezmény diákoknak 10% kedvezmény intenzív tanfolyamra jelentkezőknek 5% kedvezmény visszatérő hallgatóknak. Zsuzsa jelentkezik a nyelvtanfolyamra, és mindhárom kedvezményt igénybe tudja venni. Hány forintba kerül Zsuzsának a tanfolyam, ha a kedvezmények összeadódnak? Úgy dolgozz, hogy számításaid nyomon követhetők legyenek!