Mediterrán hideg tél: még mindig 30 centis a hó a Kendigen

Az éghajlatváltozásnak több olvasata van. A globális felmelegedés nem sokat mond, mondjuk egy városi-falusi embernek, de ha környezetében tartósan eldeformálódik az  időjárás, akkor már odafigyel. Az idei tél az odafigyelést erősítette fel: szélsőségek, tavaszi hóviharok, május végéig eltartó árhullámok, százmilliárdos károk.

Dr. Mika János ismert nemzetközi éghajlatkutató. Ő az, aki már 20 évvel ezelőtt megjósolta a mai változásokat. A Föld globális felmelegedése kismértékben már 250 éve tart, de az utolsó fél-egy évszázadban felerősödött - jelentette ki többször is a szakmai fórumokon. Szerinte az üvegházhatású gázok mintegy fűtik a klímát, a  bolygó átlaghőmérséklete a 20. század kezdete óta  0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Ebből levonható,  hogy az ember felelős a történtekért.

Több árhullám is levonult idén a Rábán, az elsô februárban. Körmendnél vízben jártak az autók is (Fotó: Szendi Péter)

Egy másik olvasat a helyi klíma. Pétervári Tibor OMSZ szombathelyi állomásvezető, észlelő szerint hasonlóan hideg tél régen volt.

- Tizenhét évvel ezelőtt április 14-én reggel még havazott, néhol hófúvást regisztráltak Nyugat-Dunántúlon. Néhány nap múlva megenyhült az idő. A téli hónapokban Szombathelyen 100-150 centiméternyi hó hullott és nőtt a hótakaróval fedett napok száma. De  egy átlagos télhez képest a hófúvásos napok száma is soknak mondható - jelentette ki, majd egy érdekességgel szolgált. - Most olvastam, hogy  korábban egy stabil, erős magasnyomás alakult ki a Jeges-tenger felett. Ez hosszú ideig fennmaradt és az ettől délre eső ciklonális zóna még délebbre került. Itt sorra képződtek a mediterrán ciklonok, amelyek  rengeteg  csapadékot hoztak. Úgy tűnik, hogy ennek az egész időjárási történetnek,  ami most lejátszódott,  a mozgató motorja ez a nagy sarkvidéki anticiklon  lehetett.

Egy újabb olvasat Bogáti András környezet-és természetvédő, túravezetőé. Aki szintén érdekes információval szolgál.

- A kőszegi Kendig-csúcson még mindig 30 centiméteres a hó. Ha hirtelen jön egy meleghullám, kitartó esővel, ismét árvizeknek nézünk elébe - fogalmaz.

Megjöttek a füsti fecskék, de nem találnak élelmet, tömegével pusztulnak. A mostani időjárást vehetjük egy olyan szemnek a táplálkozási láncban, amely elszakadt. Ha nincs fecske, lesz  sok a szúnyog, ez idénre borítékolható. A hosszú fűtési szezon miatt még több káros anyag került a levegőbe. Az  éghajlatváltozás mindenre kihat.

Csak az ember lenne a hibás? - sokan kutató teszi fel ezt a kérdést a klímaváltozás kapcsán. Míg 20-25 éve az is vita  tárgya volt, hogy egyáltalán van-e felmelegedés és utóhatás, ma már ezt egységesen elismerik. Van, aki a bolygó periodikusságáról beszél, azaz  a klíma törvényszerűen változik, függetlenül az embertől. Mások szerint nem így van, mert kimutatható a felmelegedés. Különben is: több száz millió autó járja naponta  földünk útjait, nem is szólva az iparról, a szemétről, a szennyezés  ezernyi formájáról. Egymás mellé téve az érveket és ellenérveket, valahol középen lehet az igazság: nem az ember borítja a klímát, de  elősegítheti.  És ha így van, a civilizáció is borulhat, ha csak időben nem kapunk észhez.