Meg kell állni segíteni! - Tanulságok az M86-oson történtek után

Nem tudni, mennyit várt a segítségre, de az élete múlt azon, hogy észrevette egy házaspár az útról. Ne féljünk megállni segíteni!

„Mekkora pech és mekkora mák egyben!" – Ez az egyik, talán legtalálóbb hozzászólás az M86-oson történt baleset híréhez a vaol.hu Facebook-oldalán. Lehet találgatni, hogy pontosan miért történt a szörnyű baleset: gyorshajtás, rosszullét, vízfolt az úton – nem tudni, miért csúszott ki a motoros és kötött ki az autóút mellett. Az valószínű, hogy egyedül volt, hiszen ha látta volna valaki a balesetet, nyilván azonnal hívja a mentőket. Ehelyett nem tudni, meddig feküdt sérülten az út mentén a vépi elágazónál. Szerencséje volt, hogy egy arra hajtó autóból észrevették és segítséget hívtak. Újra kellett éleszteni a motorost, kritikus állapotban került kórházba.

„Még vannak segítő emberek! Reméljük, minden rendben van!" – írta egy együttérző hozzászóló.

– Merjünk odamenni! Inkább ötvenszer feleslegesen, mint egyszer vétsük el – szögezte le dr. Lórántfy Mária, az Országos Mentőszolgálat nyugat-dunántúli regionális igazgatója az esettel kapcsolatban.

– Bármi szokatlan van az úton, autó- vagy motoralkatrész, álljunk meg, menjünk oda, nézzünk körül! Ebben az esetben is így találták meg a fiatalembert, hogy a házaspár megállt és megtették a bejelentést. Azt nem tudni, hogy mennyi idő telt el, persze minél előbb észleli valaki, annál nagyobb az esélye az életben maradásra – mondta el az igazgató.

Dr. Kazmar Enikő, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: volt már példa ilyen balesetre, amikor arra járó talált a korábban balesetet szenvedett közlekedőre. Ez főleg az elhagyatottabb utakra jellemző. Az biztos, hogy az első észlelő a legfontosabb láncszem.

– A nemzetközi újraélesztési ajánlások is egyre inkább ebbe az irányba mennek el, hogy az első észlelők tudnak a legtöbbet segíteni. Márpedig az első észlelő az esetek szinte száz százalékában laikus – mondta dr. Lóránfy Mária.

Jó tapasztalatai vannak a mentőknek:

– A telefonon keresztül irányított laikus elsősegélynyújtásban, és nem csak feltétlenül újraélesztésben, egyre inkább partnerek az emberek. Számos alkalommal megcsinálják, amit a mentésirányító telefonon diktál nekik. Ennek már nagyon sok pozitív hozadéka van – mondta el az igazgató.

Ne féljünk segíteni! – Egy betegnél, akinek megállt a légzése, ártani nem tudunk, csak használni és segítségére lenni – szögezte le dr. Lórántfy Mária.