Nyugdíjba mennek a „ratkósok”

Ratkó Anna 1949 és 1953 között volt népjóléti, majd egészségügyi miniszter. Az 1950 és 1956 közötti fél évtized népesedéspolitikáját róla nevezték el Ratkó-korszaknak, ugyanis a terhességmegszakítás tilalma és a gyermektelenségi adó bevezetése is az ő miniszterségéhez kötődik. Abortuszt csak tiltott módon végezhettek abban az időben orvosok, ezért a természetes szaporodás üteme azokban az években jelentősen megnőtt hazánkban. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig a forradalom után törölték el.

- A Ratkó-korszakban született gyerekek ezekben az években mennek nyugdíjba. Lesz-e miből fizetni nekik a nyugdíjat? (A kérdés azért jogos, mert nyugdíjrendszerünkben a mindenkori aktívak állják az inaktívak ellátását, s tudjuk: Magyarország költségvetésének legfajsúlyosabb részét ma is a nyugellátások teszik ki.)

- Demográfiai csúcs volt az a néhány esztendő, úgy 600 ezer gyerek született összesen azokban az években, de eddig semmiféle zökkenőt nem tapasztaltunk nyugdíjba vonulásukkal kapcsolatban - kezdi válaszát Palágyi József, a Vas Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának vezetője, aki elmagyarázza: a nők - negyven éves munkaviszonyuk miatt - már többen nyugdíjba mentek ebből a korosztályból, tehát megnövekedett ugyan a nyugdíjasok száma, de nem egyszerre, nem egy tömegben ugrik meg.

Palágyi Józsefet, a Vas Megyei Kormányhivatal főosztályvezetőjét a nyugdíjba vonulás részleteiről kérdeztük Fotó: Szendi Péter

- Mit kell tenniük a nyugdíjba készülőknek?

- Attól függ, mikor születtek. Akik 1955-ben vagy azután, őket egy 2013-ban született kormányhatározat alapján adategyeztetés címén megkeresi a nyugdíjintézet - hallom Palágyi Józseftől.

- Az 1955 előtt születetteknek viszont személyesen kell eljárniuk. Az adat-egyeztetési nyomtatvány interneten, elektronikusan is letölthető és kitölthető, akiknek erre nincs módjuk, azoknak fel kell keresniük személyesen a nyugdíjigazgatóságot. Ezt jó, ha minél korábban, nyugdíjba vonulásuk e-lőtt már hónapokkal megteszik.

- Miért kell ennyire előre cselekedniük?

- Mert az adatok beszerzése nem minden esetben zökkenőmentes. Kutatómunkát igényel, ami két-három hónapig is eltarthat. Bemondásra nem hagyatkozhatunk, ezt tudomásul kell venni. Aki a vasútnál, a postánál, a rendőrségnél vagy katonaságnál dolgozott, esetükben azért nehézkes a szolgálati idő pontos adatainak beszerzése, mert önálló nyugdíjbiztosításuk volt annak idején. Gondot okoz az is, ha valaki a rendszerváltás után betéti társaságnál vagy kft.-nél volt alkalmazásban, ugyanis ezek a társaságok nagyon sok esetben nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Szóval egyáltalán nem egyszerű kiszámítani a nyugdíjas éveket és a jogosan járó nyugdíj mértékét sem. Sajnos éppen ezt a korosztályt sok minden sújtja.

- Mire gondol Palágyi József? Mi sújtja másoknál jobban ezt a korosztályt?

- Az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvény, amely bevezette a magánnyugdíj lehetőségét, tartalmazott egy, a Ratkó-korszakra vonatkozó rendelkezést, 2013. január 1-jétől megváltoztatta a nyugdíjak kiszámításának módját, illetve a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 65 évre is ezt a korosztályt sújtja.

- Beszélgetésünk során szóba került: a főosztály dolgozói nagyon leterheltek. Egy ügyintézőre havonta kétszáz-háromszáz ügy jut. Ezért is érdemes lesz minél előbb felkeresni a nyugdíjbiztosítót. Milyen iratok szükségesek a gördülékeny ügyintézéshez?

- Munkakönyv, a gyermekek születési anyakönyvi kivonata, akinek van felsőfokú végzettsége, annak a leckekönyve és a diplomáról szóló oklevele is szükséges - sorolja Palágyi József. A főosztályvezetőtől még azt is megtudjuk: országos átlagban úgy 150 ezer forint a havi nyugdíj, ennyire számíthatnak a Ratkó-korszak gyermekei.