Jelentést készítenek az olimpiai beruházásokról

Szerinte Budapest belátható időn belül már nem fog olimpiát rendezni. Lázár János áttételesen utalt arra, hogy a kormány is későn kezdett hozzá az olimpiai játékok népszerűsítéséhez, de alapvetően a kudarc oka az, hogy a budapesti rendezést kezdetben támogató baloldali pártok, a budapesti közgyűlésben elsősorban az MSZP, megváltoztatták a véleményüket és politikai haszonszerzés reményében ellenkampányt folytattak.

A csütörtöki Kormányinfó központi témája egyértelműen az olimpia volt, miután a miniszter rövid tájékoztatást adott arról, hogy a kormány szerdán javasolta a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) az olimpiai pályázat visszahívását. - A kormány lezártnak tekinti az olimpiai pályázat ügyét és felkérte Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, készítsen jelentést az olimpiához kapcsolódó beruházások helyzetéről - jelentette be. Az indok a nemzeti egység hiánya, e- nélkül ugyanis egyetlen ország sem tud olimpiát rendezni - hangsúlyozta.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Fotó: MTI / Kovács Attila

Több újságírói kérdésre, amelyek a népszavazás elmaradásának indokát kérdezték, kifejtette: szerinte egy népszavazás esetén a kötelező kampánnyal és vitával "magát égetné" Magyarország, a referendumon pedig valószínűleg a játékok ellenzői lennének többségben.

Hangsúlyozta azt is, hogy az aláírásgyűjtők az olimpia ellen és nem a népszavasért gyűjtöttek aláírásokat, így maximálisan elérték a céljukat. Ugyancsak kérdésre válaszolva mondta el, hogy Fürjes Balázs kormánybiztos a budapesti olimpiai pályázathoz kapcsolódó minden eddigi költség felhasználásáról elszámolást készít. Lázár János beszámolt a kormány és a stratégiai kabinet további döntéseiről is, így elmondta egyebek közt, hogy a vizes vb-re elkészülő Dagály-uszoda kereten belül marad, bruttó 48 milliárd forintba került, és megkezdődhet az új Puskás-stadion építése, amelyre bruttó 190 milliárd forintot hagytak jóvá.

A Belügyminisztérium költségvetését 38 milliárd forinttal toldják meg, mert a várhatóan növekvő illegális bevándorlás miatt megkettőzik a déli határzárat, még egy kerítést húznak. Több helyen határvédelmi pontokat állítanak fel, első körben négyszáz fő befogadására alkalmas konténerközpont létesül, ide szállítják az országban, még menekülttáborban lévő mintegy hatszáz embert is.

Keddi brüsszeli tárgyalásairól beszámolva a miniszter közölte, hogy az Európai Bizottság (EB) bíróság elé viszi a magyar energetikai hatósági árszabályozás kérdését. A miniszter szerint 30-40 százalékkal drágább lenne az áram és a gáz, ha nálunk is a piac döntene az árról. Az uniós tárgyalások Paks ügyében is "eredménnyel kecsegtetnek" - mondta -, további részleteket azonban még nem kívánt elárulni.

Azt is megtudhattuk, hogy márciusban újra nemzeti konzultáció kezdődik az Orbán Viktor miniszterelnök által az évértékelőn bejelentett, Magyarországot fenyegető öt veszélyforrásról, vagyis a rezsicsökkentés brüsszeli betiltásáról, az illegális bevándorlásról, az adópolitika uniós központosításáról, a munkahelyvédelmi támogatások biztosítására vonatkozó jog elvesztéséről, valamint a külföldi forrásból dolgozó civil szervezetek elszámoltathatóságáról.