Ön milyen izzót használ? - Segítünk elkerülni a fényszennyezést

Kiderült, hogy Szombathely fényszennyező város-e, illetve, hogy mit tehetünk mi magunk azért, hogy az égbolt gyermekeink szeme előtt is csillagoktól ragyogjon.

Dr. Kolláth Zoltán csillagász, egyetemi tanár vezetett be minket a csillagos égbolt szépségeibe. Láthattunk olyan helyeket, ahol az égbolt is élmény. Elmondta, hogy az idei év az UNESCO által a fény éve, ő pedig a fényszennyezéssel legtöbbet foglalkozó magyar szakember. Az idei év egyik központjában a kozmikus fény áll, de hogy megértsük mi is az, először amúltba tettünk utazást. Egészen Nagy Frigyes udvarába repültünk, ahol egykor sok gyertyával világították be a teret, és ez akkor luxusnak számított. Ma már felháborodást keltene, ha pár gyertya lenne csak egy koncerten. De hogy jutottunk el idáig? Azóta technikai forradalom ment végbe, olcsóbb lett a világítás, ezáltal többet is világítunk, mint amennyire szükségünk lenne. A városokban ma már nem is látjuk az égboltot a sok lámpatest miatt.

Az égboltról beszélő dr. Kolláth Zoltán csillagász, egyetemi tanár a fényszennyezéssel legtöbbet foglalkozó szakember Magyarországon. Fotó: Cseh Gábor

- Ma már Magyarországon törvényi szabályozás van arra, hogy mivel és mennyit világíthatunk – folytatta a csillagász. – Csak úgy lehetne megvilágítani épületet, hirdetőtáblát, közteret, ha ez nem okozna fényszennyezést. A fényszennyezés az a mesterséges fény, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, irányba és nem a megfelelő időszakban jut, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Fényszennyezést okoz az előírt, szükséges szintnél lényegesen nagyobb megvilágítás is. Ennek káros élettani hatásai is vannak, mind a növény-, mind az állatvilágra. Szombathelyen, a Fő téren például a padok mellé is világítótesteket helyeztek, melyek a járdán kívül az égboltot világítják meg. Így a káros hatás mellett sok értelmük nincsen, hacsak az esztétikai szempontokat nem vesszük figyelembe.

A lényeg az, ha világítunk, akkor felfelé ne menjen fény. Ma már léteznek úgynevezett intelligens világítótestek és „okos városok" is. A technika adott hozzá, hogy például éjfélkor a városokban csökkentsük a fény erejét, ne legyen annyira erős, mint nyolc órakor. Mégsem sok helyen teszik ezt meg. Fontos a fényforrás színhőmérséklete is. A helyes az, ha nem hideg fényt használunk, a színhőmérséklet mindig rajta van az izzó dobozán. A szám minél kisebb, annál inkább javasolt az izzó, ugyanis annál inkább meleg fényt áraszt.

A csillagász sokat fotózza akár órákon át a csillagos égboltot. Fotó: Kolláth Zoltán

- A túlzott világításnak ökológiai hatásai is vannak – emelte ki a csillagász. - A madarak például más költőhelyet választanak, felborul a bioritmusuk, de a vonulási útvonalra is kihat. Milánóban a fény miatt a reptéren szállnak le a madarak, ott viszont nincs táplálék. Ennek hiányában nem tudnak továbbrepülni. Ma már etetik őket, hogy útra tudjanak kelni. A csapdába ejtő fény is veszélyes, nagyon sok madár repül neki kivilágított épületeknek. A tengeri teknősök is megsínylették a túlzott világítást Florida partjainál. A kikelt teknősök a vízen tükröződő holdfény irányába indulnak el, ám a szállodák fényei miatt a szárazföld belseje felé vették az irányt, halálra ítélve magukat. Ott már szabályozták a fényhasználatot.

A kutató Velemben, a Szent Vid kápolnánál is járt, ahol tanulságos fényszennyezési fotókat is készített. A kápolnánál – ahogy ő fogalmazott – szerencsére nincs díszkivilágítás, a háttérben mégis látszódik némi fény a faluból. A legtöbb fény azonban nem innen érkezik, hanem a 18 kilométerre fekvő Szombathelyről. Elgondolkodtató a szennyezés szempontjából.