Szent István Rómája

A Szent Péter bazilika altemplomában található a Magyarok Nagyasszonya kápolna, ahol minden kedden reggeli misére gyűlnek össze a Rómában dolgozó, vagy éppen az örök városban lévő hívő magyarok. Egész augusztusban a Szombathelyi Egyházmegye egyik papja, a Rómában (is) tanult dr. Perger Gyula gencsapáti plébános tartja ott a miséket. Helyettesítő rektorként dolgozik a Pápai Magyar Intézet élén.

Ma augusztus 20-ához kötődő ünnepi misét mutat be a magyarok kápolnájában, amelynek nagyon érdekes a története. A vatikáni magyar kápolna ugyanis annak a XI. századi zarándokháznak és az ahhoz tartozó kápolnának az örököse, amelyet Szent István király emelt a katolikusság fővárosát felkereső magyar zarándokok számára. Első királyunk Nagy Legendája tanúsítja, hogy István a világ fejében, Rómában, István első vértanú nevére tizenkét kanonokból álló, minden tartozékkal bővelkedő gyülekezetet állított, és egy kőfallal körülkerített telepet, házakkal és vendégfogadókkal azon magyaroknak, akik imádkozás végett felkeresik az Apostolok Fejedelmének, Boldog Péternek küszöbét.

Dr. Perger Gyula Rómában tanult. Most augusztusban keddenként ő misézik a Szent Péter bazilika grottájában található magyar kápolnában, hivatalos nevén a Magyarok Nagyasszonya Kápolnában.

Ez a középkori épületegyüttes 1776-ig állt. Akkor az új Szent Péter bazilika sekrestyéjének bővítése miatt kényszerűen lebontották. Az egykori magyar zarándokház emlékére elsőként Serédi Jusztinián hercegprímás 1929-ben, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar 2000-ben helyezett el emléktáblát a bazilikát a sekrestyével összekötő folyosón.

A vatikáni magyar kápolna gondolatát Lékai László bíboros, prímás vetette fel még 1977-ben. Úgy fogalmazott: Első célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya kápolna, a Szent István féle szellemi örökség folytatása legyen. Végül II. János Pál pápa 1980 október 8-án szentelte fel a magyar kápolnát, ahol a pogány múltat jelképező, nagyméretű, kun arcú Madonna tartja karjában a kis Jézust, és Szent István királyunk jobbjában a Szent Koronával állva ajánlja fel országát a védelmet nyújtó Magyarok Nagyasszonyának.

A Magyarok Nagyasszonya Kápolnában látható Varga Imre műve, Szent István király bronzszobra. Az oltárhoz közel eső, első lépcsősoron áll Szent István, jobbjában a Magyar Szent Koronával

Itt beszél majd ma dr. Perger Gyula magyarságunkról, történelmünk alakulásáról, például arról:

- Ezer esztendővel ezelőtt Szent István királyunk felismerte azt, hogy csak úgy maradhatunk fenn, ha kereszténnyé leszünk. Első királyunk jó alapokra helyezte az országot. Ezt bizonyítja, hogy a sok szenvedés ellenére túléltünk minden fájdalmas csapást: Muhit, Mohácsot, Trianont, a két világháborút és a szovjet uralmat, és lám, élünk. Magyarországot a kard megszerezte, a kereszt pedig megtartotta.

Dr. Perger Gyula történész diplomát is szerzett. Szent Istvánról így vélekedik:

- Akik ismerik a magyar nemzet történelmét, azok előtt világos: azok az uralkodók voltak a nemzet jólétének és békéjének munkálói, akik az eredeti, Szent István-i tervet ismerték, folytatták, akik nemcsak viselték az Árpád-ház címerét, hanem akik ismerték, vállalták és magukévá tették Szent István, Szent László és IV. Béla eszméit, vagy ha úgy tetszik, politikáját. Számunkra sincs jobb ma az elveket, igazságokat, eszméket illetően.

A másik talpalatnyi Magyarország az örök városban a Szent István Ház. Sok magyar megfordult már benne, mert rendezett szállást nyújt, komfortosat, nem drágán.

A Szent István Zarándokházat a Szent István Alapítvány üzemelteti. 1965-ben Zágon József hozta létre azzal a céllal, hogy a Rómába emigrált magyar papok számára megfelelő szállást biztosítson. Zágon ugyanakkor újra el akarta indítani a Szent István király által alapított zarándokházat is. Sikerült neki: jól működő, igazi zarándokház ez az önfenntartó intézmény.

"A Szent István zarándokház elsősorban olyan szervezett csoportokat vár, amelyeknek tagjai Rómába, a katolikus egyház központjába azért jönnek, hogy leróják tiszteletüket Szent Péter sírjánál, megtekintsék a keresztény emlékeket, elzarándokoljanak a katakombákba, az első keresztény vértanúk sírjához, részt vegyenek a pápai kihallgatásokon és megismerkedjenek Róma és környéke nevezetességeivel. Természetesen a ház nyitva áll minden jó szándékú turista előtt" - olvastuk egy ismertetőben

És ha már Róma és magyarok, nem szabad kihagyni a Triznya-kocsmát. Ezt az idén tavasszal elhunyt Szőnyi Zsuzsa Szőnyi István festőművész lánya, a Vatikáni Rádió magyar munkatársa férjével, Triznya Mátyás festőművésszel öt évtizeden át tartotta fenn Rómában. A Triznya-kocsmának keresztelt családi fészekben neves művészek, nagykövetek és államférfiak mellett a hazájuktól távol tanuló magyar ösztöndíjasok is otthonra leltek.

Szombatonként, a szokásos paprikáskrumpli mellett így, augusztus 20-a táján, bizonyára Szent Istvánról is elbeszélgettek.

Első királyunk és fia, Imre

Annyi mindent tudunk és annyi mindent nem első királyunkról, koráról. Születési neve Vajk volt, uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át, és ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.

Azt is tudjuk, hogy neki köszönhetjük a megyerendszert. De például azt nem tudjuk, hogyan fogadta (állítólag öt közül) egyetlen életben maradt gyermekének, a gondosan utódjának nevelt Imre herceg halálhírét? A herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, és 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. István összeroppant? Vagy félőrültként őrjöngött? A korszak ismerői közül néhányan azt gondolják: nem volt az vadászbaleset. Politikai ügy volt, belejátszott a német-magyar politikai viszony.

II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád hadjáratot indított Magyarország ellen 1030-ban. A győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyarok előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, István nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak. A történethez hozzátartozik, hogy Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, így lehetséges örökösként szóba jöhetett az utolsó nőági leszármazott, Imre is. Konrád nyilván számolt a lehetőséggel. Bizonyítja, hogy a kifejezett ellenséges viszony a két ország között 1031-ben egy csapásra megszűnt. Vajh miért?