Visszahozták a tojás dobálásának hagyományát Velemben

Elsősorban a fiúk dobták  messze a festett tojásokat Velemben. Élvezték a hagyományt (Fotó: Ohr Tibor)

A gyerekek, elsősorban fiúk  ebéd után sorban álltak, s azt gyakorolták, hogy melyikük húsvéti festett tojását sikerül a legmesszebb dobni.

- Régen, amikor ugyanitt húsvéthétfőn összejöttünk, az volt a cél, hogy ki tudja minél magasabbra feldobni a tojást - magyarázta Szél Józsefné polgármester, aki szintén ott volt, részt vett a játékban.

- Az én gyerekkoromban, az 1940-es években, lányok, legények gyűltek össze ezen a réten, körjátékokat is játszottunk, meg tojásköcsögöket is dobáltunk egymás felé, el kellett kapni, de persze a tojás dobálása sem maradt el - magyarázza a helyik által csak Pusztának nevezett rétre éppen kiballagott 83 esztendős Balázs Gusztáv, aki megjegyzi még:

- Persze, akkor más világ volt, még hatvanan jártunk iskolába itt Velemben.

A falu tavalyelőtt hozta vissza a régi szokást, de tavaly az emlékezetes hóesés miatt nem tudták megrendezni. Jól szórakoztak, s minden bizonnyal így lesz majd a következő években is.

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük egyelőre nem látszik csökkenni.

A húsvéti locsolás mellett hasonlóképpen régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojás szinte egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképe. Hazánk területén népvándorlás kori és avar sírokban gyakran találtak sírmellékletként tojást, sőt díszített tojáshéjat is.

A húsvéti tojásfestés az asszonyok, lányok dolga volt, de ma már kézműves foglalkozásokon és családban a fiúk is szívesen festenek tojásokat.

Velemben sok tojás az első dobásra összetört. Régen voltak, amelyek öt hajítást is kibírtak.