Tumultust és lázongást szított, börtönbe került

A 18. század közepén a parasztok földesurat illető szolgáltatásainak nem kellő szabályozása, az úrbéri terhek fokozatos emelése miatt Vas vármegye több vidékén, így a Batthyány család körmendi uradalmában is tiltakozásokra, robot- és fuvarmegtagadásokra került sor. Az elégedetlenkedők bujtogatásával 1765-ben Bejczy Istvánt, Vas vármegye jegyzőgyakornokát vádolták meg. A sorkikisfaludi nemes ifjú Perczel Teréziával 1761-ben kötött házassága után költözött Magyarszecsődre, és a 13. századi műemlék templom mellett álló egykori Perczel-kúriában élt. Az anyagi nehézségekkel küzdő Bejczynek a megyei bíróság előtt folyó egyik pere során nézeteltérése támadt az alispánnal. A becsületsértésig fajuló konfliktus akkor kapott politikai színezetet, amikor Bejczyt azzal a váddal idézték a törvényszék elé, hogy tumultust és lázongást szított és írásba foglalta a körmendiek panaszait .

Bejczy István a kizsigerelt parasztok pártját fogta, börtönt kapott érte Fotó: Unger Tamás

A Megyei Törvényszék, miután az ügyész előadta, hogy nemcsak Vas, hanem Zala vármegye parasztjai között, az egervári uradalomban hintette a lázongás és gyülekezés magvát, de a robotmunkák és pénzbeli adósság fizetésének megtagadására is biztatott , felfüggesztették ügyvédi jogainak gyakorlását. Magyarszecsődi házából 1766-ban a vármegye börtönébe szállították. Ügyében közel egy évtizedes jogorvoslati huzavona kezdődött. Fellebbezését Mária Terézia 1769-ben elutasította, de felesége kegyelmi kérelmére 1774-ben hozzájárult a szabadon bocsátáshoz, azzal a feltétellel, ha a kiszabott óvadékot lefizeti. Erre valószínűleg nem került sor, mivel 1781-ben Bejczyt újból bebörtönözték.

A poenae infamiae , a becstelenség bűnével megvádolt Bejczy István minden fórumon ártatlanságát hangoztatta, és bebörtönzését kizárólag ellenségei ármánykodásának tulajdonította.

Magyarszecsődi házának falán (Fő utca 8.) elhelyezett emléktábla szerint viszont Beczy István volt a XVIII. századi Vas megyei parasztmozgalom szervezője .