Utolsó nemzeti nádor - Batthyány Lajos halálának 250. évfordulójára emlékeztek Körmenden

Batthyány Lajos halálának 250. évfordulóján nyolc előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A rangos tudománytörténet esemény szervezője a főnemesi család nevét viselő múzeum volt. A tudományos előadóülés elején Bebes István polgármester köszöntötte a megjelenteket, méltatva a család nemzeti jelentőségét. Beszédében megemlítette a 771 éves város történetének főbb állomásait, majd külön is kitért a 145 évvel ezelőtt született Batthyány Boldog Lászlóra, a szegények orvosára. Köszönetet mondott Móricz Péternek, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum intézményegységvezetőjének, hogy megszervezte a tudományos ülést.

Az első előadást Móricz Péter tartotta Batthyány Lajos élete – halotti beszédei tükrében címmel. Elmondta, hogy Magyarország utolsó nemzeti nádorának temetésére két halotti beszéd készült. Csődy Pál szombathelyi kanonok és Galgóczy Ferenc pozsonyi kanonok 1766-ban kinyomtatott két műve egyrészt összefoglalja Batthyány Lajos sokrétű tevékenységét, másrészt új adatokkal szolgál életrajzához. A két halotti beszéd eddig ismeretlen információkat közöl Batthyány halálának és temetésének körülményeiről. Batthyány Lajos 1765. október 26-án hunyt el rohonci várában. Haláláról eddig mindössze egy korabeli naplófeljegyzés volt ismert, melyből csak arra derült fény, hogy a nádor kólikában halt meg rohonci birtokán. Csődy munkájából az is kiderül, hogy Batthyány Lajos halálos ágya mellől Fülöp kivételével hiányoztak gyermekei, valószínűleg a betegség gyors lefolyása miatt nem érkezhettek meg haldokló apjukhoz. Magyarország utolsó nemzeti nádorának temetése 1766. február 21-én, Német-újváron volt. A családi sírbolt a Batthyány I. Ádám által a 17. század közepén alapított németújvári ferences templom és kolostor alatt található. A halál után négy nappal, 1765. október 30-án a négy fia és a kolostor vezetője jelenlétében a németújvári kriptában ideiglenes sírboltba helyezték Batthyány holttestét.

A konferencián részletesen szóltak a nádor életéről, országot és nemzetet építő munkásságáról. Az előadók mindegyike kiemelte államférfiúi kvalitásait. Megtudhattuk, hogy 1746 és 1751 közötti visszavonulása alatt rohonci és új körmendi kastélyában lakott. Nádorsága idején pedig Pozsony, Rohonc és Körmend között osztotta meg napjait. Bár nem említik a halotti beszédek, a nádor hatalmas birtokszerző és hitbizományalapító volt. Élete során megvásárolta az intai, a kanizsai, a homokkomáromi, a sellyei és a kisbéri uradalmat. A szédületes hivatali karriert befutó Batthyány az 1764-1765-ös országgyűlésig Mária Terézia egyik leghűségesebb emberének számított. Kiemelik templomépítéseit és felújításait, megjelölik tetteinek célját: szolgálat Istennek.