Vasi evangélikusok jubileumi hálaadása

A reformáció tanai magyar földre német kereskedők és Wittenbergben tanuló diákok útján léptek be először. A lutheri tanítások elterjesztésében egyes főúri udvarok, köztük a Nádasdy család jelentős szerepet vállalt. Az első, protestáns egyházi szerveződésnek az 1603-ban létrejött Kemenesaljai Egyházmegyét tekinthetjük – ennek évfordulóját ünnepelte vasárnap a mai formájában alig félszáz éve létező Vasi Evangélikus Egyházmegye.

A hálaadó istentiszteletre a megye valamennyi egyházközségének hívei és lelkipásztorai egybegyűltek. Érkeztek lelkészek és hívek a történelmi Magyarország területéről, és itt volt a finnországi testvéregyházmegye, Mikkeli esperese is. Az ünnepi alkalmon Gáncs Péter elnök-püspök hirdetett igét, a konfirmandusok által összegyűjtött offertórium pedig a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat alapját gyarapítja. Az úrvacsorát Ittzés János nyugalmazott püspök és Rostáné Piri Magda esperes asszony vezette. A liturgián közreműködött a lajoskomáromi fúvószenekar és a Sárvári Kortárs Keresztyén Kórus. Időközben a fiatalabb korosztály számára a vár egyik helyiségében külön gyermek istentiszteletet tartottak.

A hálaadó ünnep után a szarvasi szeretetszolgálat szakácsai gondoskodtak ebédről, majd különböző kulturális és sportprogramok, vetélkedők kezdődtek. Az egyház különböző szintű felügyelői lerótták kegyeletüket a gályarab prédikátorok emléktáblájánál. Itt mutatták be az érdeklődőknek a Veletek vagyok című igényes kiadványt, amelyet a jubileumra adott ki az egyházmegye. Ebben a történeti áttekintés után bemutatkoznak a megye gyülekezetei, diakóniai és oktatási-nevelési intézményei. Egy másik érdekességként hallhattak a hívek Kovács Miklós könyvéről, amelyet Abádi Benedek nyomdászról, Sylvester János munkatársáról állított össze.

A hálaadó nap alkalmából egyháztörténeti kiállítás nyílt a várban a Nádasdy Ferenc Múzeum, az Evangélikus Országos Múzeum, valamint a vasi egyházközségek által őrzött kincsekből. Több évszázados kelyhek, paténák, a két szín alatti áldozás kellékeként szolgáló ónkannák, ostyasütő lapátok láthatók a tárlókban. Az anyagot gyönyörű, hímzett egyházi textíliák és egykori ágendák, jegyzőkönyvek, anyakönyvek teszik teljessé. A tárlat talán legérdekesebb darabjai a fémszállal hímzett, 1650-ből származó nemescsói oltárterítő az Utolsó vacsora képével, vagy Melanchton Fülöpnek 1537-ben Nádasdy Tamáshoz írt levele. De látható a nyomdai emlékek között Sylvester János 1541-es Új- Testamentuma és Sartorius János énekeskönyve is, 1743-ból. A Luther magyarul – evangélikusok Vas megyében című időszaki kiállítás szeptember végéig látogatható.