Veterán ne lövöldözzön az iskolában! - A NATO-nak is dolgozott a kínai orvoslás hazai professzora

A 70 éves professzorasszony rengeteget utazik, több munkahelyen dolgozik: a budapesti Yamamoto Intézet igazgató főorvosa, a Pécsi Tudományegyetem Komplementer Medicina tanszékének tanszékvezetője, a PTE ETK Konfuciusz Intézetének szakmai, stratégiai és fejlesztési igazgatója. Életműve, hogy a nyugati típusú orvoslás kiegészítéseként fogadtassa el az olyan komplett gyógyítói rendszereket, mint a hagyományos kínai orvoslás, a növényi, illetve az állati, ásványi eredetű szerek alkalmazása, a nem gyógyszeres alkalmazások: akupunktúra, manuális medicina, illetve test- és lélek technikák. Úgy véli, mindezek összefoglalására nem az alternatív kifejezés helyes, hiszen ezek egyike sem alternatívája a nyugati orvoslásnak, sokkal inkább kiegészítői, ezért a komplementer jelző megfelelő számukra.

Fotó: Merklin Tímea

- Ön szülésznőként indult, majd hagyományos orvosnak tanult, belgyógyász. Miért fordult a kiegészítő gyógymódok felé?

- A szülésznőség nem volt elég. Volt ambícióm, küldetést éreztem a gyógyításra. Kitűnő eredménnyel végeztem 30 évesen az orvosi egyetemen. Már egyetemi éveim alatt gyűjtöttem a kínai könyveket, akár borsos felárral is megvásároltam őket. Konferenciákra, tanfolyamokra kezdtem járni Kínába, Japánba, mert úgy láttam, hogy nem elég a meglévő tudásom. 1989-ben egyhavi fizetésemből megalapítottam a Yamamoto Intézetet. Nem akarok kínai orvos lenni, de amit tudok, beépítem a gyógyászatba. Szakvizsgát tettem neurálterápiából, akupunktúrából, homeopátiából, és hagyományos kínai orvoslásból, amely utóbbi nálunk szakképesítés, de Svájcban például önálló szakma. Jó lenne a mai tudásommal fiatalnak lenni. Járok tanítani Kínába, a Yamamoto Intézetben van az orvosi praxisom, Pécsen vezetem a Komplementer Medicina Tanszéket, konferenciákat szervezek. Őszre például egy olyan világkonferenciát, ahova Japántól Amerikáig mindenhonnan jönnek, és a kiegészítő gyógymódok beilleszthetőségéről lesz szó, arról, hogyan lehet integrálni a tradicionális orvoslást a nyugati medicinába.

- Azt a gyógyító szemléletet képviseli, ami az embert testileg, lelkileg, szellemileg akarja egyensúlyba hozni. De mi betegít meg?

- Manapság főleg a stressz, a létbizonytalanság. Ki kell fejleszteni magunknak relaxációs technikákat. Nekem ez a zongora, a klasszikus zene. Heti egyszer-kétszer leülök, és játszom egy órát, másfelet. Bachot, Mozartot, Beethovent. Ez kikapcsol. Nem szedek semmilyen gyógyszert. Próbálok nyolc órát aludni mindennap.

- Ennyi elég a karbantartáshoz? Hogyan éri el, hogy jóval fiatalabbnak látszik a koránál?

- A hosszú élet titka a genetika is. Úgy látszik, nincs öregítő génem. (Nevet.) Egész életemben arra törekedtem, hogy azt csináljam, amit szeretek. A munkám a hobbim, a hobbim a munkám. 45 éve élek házasságban, a férjem ma már nyugdíjas patológus professzor. Ő mindent megcsinál körülöttem, nem főzök, nem mosok. Ő segíti az ügyintézést az OEP-től a NAV-on át a vízvezetékszerelésig. 14 év korkülönbség van köztünk. Hiszek a hosszan tartó párkapcsolatban, amikor már a másik szeme villanásából is értem, mit akar. Ez biztonságot ad. Azt szoktam gondolni, hogy mi vagyunk az ókori mondabeli Philemon és Baucis, akik idős korukban azt kérték Zeusztól, hogy egyszerre haljanak meg. A főisten teljesítette a kérésüket: amikor lejárt az idejük, egymást átölelve változtak fává. A férjem mindig lendített, erőt adott. Nehéz volt ezt a szakmát idáig hozni, hogy a professzorok elfogadjanak, mert utálták a paramedicinát, nem hitték el, hogy működik. A mostani kétkedők sem veszik a fáradságot, hogy a tudományos eredményeket figyelembe véve szinten tartsák az ismereteiket, pedig az MTA hivatalosan elfogadta a kínai orvoslást.

- Mi a története annak, hogy a lányuk Kínába ment férjhez?

- A lányunk angol-magyar szakos bölcsész volt itthon, ott akarta hagyni az egyetemet. Gondoltam, jó lenne neki egy kicsit, ha Kínában folytatná a tanulmányait. Ott meg lecsapott rá egy fogorvos fiú. A lányunk most angolt tanít egy kínai iskolában, és van egy 3,5 éves unokánk.

- Ön dolgozott a NATO-nak is. Pontosan milyen kutatásokban vett részt?

- Három évig dolgoztam európai szakértőként, a katonák egészségmegőrző képességének, állóképességének javítására tettünk ajánlásokat. Például hogy lehet elkerülni azt, hogy egy amerikai veterán ne lövöldözzön az iskolában, ha dührohamot kap, hanem adjunk neki relaxációs technikákat, tudjon meditálni, imádkozni. De ajánlottuk az akupunktúrás fájdalomcsillapítást is háborús helyzetekben, hogy a katona ne kapjon sokkot, ha felrobbant, kibírja, míg biztonságos helyre viszik, vagy hazatérése után ne kemény drogokhoz nyúljon kétségbeesésében.

- Milyen megoldásokat találunk a kínai orvoslásban, ami a nyugatiban nincs meg?

- A nyugati gyógyszeres megoldásokat ad, a keleti kémiai szerektől mentes megoldásokat. Jól gyógyíthatók a hagyományos módokkal a funkcionális betegségek, amelyeknél nincs komoly anatómiai elváltozás. Például az alvászavarok, az emésztési zavarok, a testsúlykontroll problémája, a menstruációs panaszok és sok egyéb. Azért jó ismerni a nyugati és a keleti medicinát is, mert a beteg érdekében több módszert alkalmazunk a meglévő eszköztárból.