2017.08.07. 17:10
Művészetek a háromszögben - Festészet, irodalom és zene fogadta a rumi térségbe látogatókat a hétvégén
RUM, RÁBATÖTTÖS, ZSENNYE - Idén tizenhatodik alkalommal költöztették be a szervezők a különféle művészeti ágakat a három település alkotta "arany háromszögnek" nevezett kultúrrégióba.
- Ez a magas színvonalon hosszú éveken át kitartott művészeti megmozdulás kinevelt egy kultúraértő és kultúrakedvelő közösséget a térségben - emelte ki Varga Lászlóné rumi képviselő az osztrák-magyar kiállítás megnyitóján tartott beszédében.
Markó Péter, a Cicelle Művészeti és Kulturális Társaság elnöke és Udo Preis, a Limmitationes szervezet vezetője köszöntőikben hangsúlyozták, hogy a vidék kulturális életének dinamikáját nagymértékben meghatározzák az olyan rendezvények, mint a Cicelle-napok. A Fűtőház Galériában négy művész állította ki munkáit.
Christine Cézanne-Thaus mesebeli tündérekre emlékeztető aktjai egy nagyon érdekes időbeliségben megfogható kettősséget hordoztak. Az idő múlásával önmagáról és a világról másképp gondolkodó ember változatait festette meg. Az elmozdulást azzal érzékeltette, hogy alapként régebbi, 2004-es munkáit használta. Ezeket festette át, fröcskölte össze. Azt mutatva, hogy az emberi lélek és test alapritmusa soha nem az állandóság, hanem a változás. Viszont vannak kötődések, értékek, traumák, fájdalmak, emlékek, amelyek kitörölhetetlenek, mint a növényzet gyökere, tartanak minket a földben.
Markó Péter egyesületi elnök köszönti a képzőművészeti tárlat kiállítóit Fotó: Unger Tamás
Monique Al Shati fekete-fehér fotográfiákat hozott a tárlatra. A nagyon érzékeny, dinamikusan kezelt képperspektívák szűk járatai a fotó belsejébe vezetik a néző szemét. A fekete-fehér felületek elszépítik a romos, lepusztult világot, és egyfajta időtlenséget közvetítenek. A pillanatnyi felvétel során rögzített tárgy így saját múlékonyságával számol le.
Kondor János festőművész természetelvű képei, érzékeny színkezelése a túlsó falon ellentétezte a kétszínű fotóvilágot. Ő is a nézőponttal játszik, felülnézetből engedi be a szemlélő tekintetét egy halastó tavirózsái alá.
Szilárdi Béla, akit Markó Péter méltató szövegében a környék polihisztorának titulált, gutaházi tájképsorozatából hozott két intenzív ecsetkezelésű absztrakt művet a kiállításra.
A képekhez a kiállítás megnyitóján egy nagyon érdekes kísérleti zenei vállalkozás társult. Az Erich Schachner Trió zenéjének alapját az improvizáció, a közös játékban meglelt számtalan hangzásvilág zeneművé fabrikálása adta. A zenészek virtuóz módon váltogatták a hangszereket, ezzel pedig egy nagyon dinamikus zenei világot hívtak életre a régi fűtőház épületében.
Másnap az irodalom vette át a művészeti stafétát. Pillanatképek a vajdasági magyar irodalomról címmel tartottak konferenciát a zsennyei Békássy-kastélyban. A konferencia azokkal a délvidéki irodalmi jelenségekkel foglalkozott, amelyek képesek voltak egy erősen átidealizált térben a szabadság valamilyen formájához közelebb jutni. Ennek a törekvésnek volt szimbolikus médiuma az Új Symposion folyóirat. A lap nemcsak formailag volt újszerű, hanem műfajilag is változatos tükröt tudott felmutatni. Az újság rengeteg olyan magyar írótól és költőtől közölt írást, akiket egykor az anyaországban elhallgattattak.