Az Esterházy Pál-Ottrubay Melinda szerelem: film a hercegi pár életéről

Burgenlandban a tartomány jótevőjeként tisztelik az 1989-ben elhunyt Esterházy Pál herceg özvegyét, galánthai Esterházy Melindát. A ma már visszavonultan élő 90 éves hölgy életéről viszont keveset tudnak. Ezt a hiányt pótolja az az Esterházy Magánalapítvány megbízásából elkészült film, amelynek Katona Zsuzsanna a forgatókönyvíró-rendezője és Nyeste Péter a szerkesztő-producere. (Ők készítettek dokumentumfilmet a herceg életéről is.) Ebből a burgenlandiak, s mi magyarok is megtudhatjuk,  milyen volt a későbbi hercegné sikeres balett primadonnaként, miért adta fel oly fiatalon az operaházi karriert, hogyan küzdött letartóztatott férjéért, kitelepített családjáért. 
 
A nap belülről süt. Ez a hercegnéről készített film címe, amelynek díszbemutatóján sokan voltunk a Puskin mozi Metropolis termében. Ott volt az Ottrubay család, élen a köszöntőt mondó Ottrubay Istvánnal,   barátok, tisztelők,  művészek - köztük Sztankay István színész- , és újságírók.
 
Egy rendkívüli asszony rendkívüli  életét örökíti meg a film. Egy olyan emberét, akit sem a sikerei, sem a sorscsapások, sem a gazdagság nem változtatott meg: derűs és szerény maradt, erkölcsi tartását soha sem hajlította meg semmi.

A felsőközéposztálybeli polgári családba dr. Ottrubay Dezső, törvényszéki elnök lányaként - 1920-ban született Melinda - hét évesen  balett órákat vehetett. A legmodernebb balett-technikákat Párizsban tökéletesíthette. Nagyon tehetséges és nagyon sikeres volt. A Magyar Operaház balett-táncosnőjeként alig 24 évesen megkapta a primabalerina assoluta címet, a nemzetközi balett világ legmagasabb kitüntetését.
 
Mindene volt a tánc, amelyről 19 évesen könyvet is írt - Ritmus és tánc címmel. Emellett az olvasás kötötte le, és  szerepelt két játékfilmben is (Feltámadás, Pénz áll a házhoz). Öccse szerint a hódoló udvarlók  - akikből volt éppen elég - egyáltalán nem foglalkoztatták. A fiatal, tehetséges táncosnőt karrierje érdekelte. Nem akart férjhez menni. 
Az élet azonban úgy hozta, hogy az operaházban ismerkedett meg későbbi férjével. A visszaemlékezők - Melinda öccse, az egykori kolléganő, Hidas Hedvig - szerint nem volt ez klasszikus udvarlás. Bár mindenki tudta, hogy Esterházy Pál herceg miatta lett a balett szerelmese, ám a félszeg herceg sokáig nem nyilatkozott.    

Az arisztokrata társaságban állandó beszédtéma a jóvágású herceg ragaszkodása az agglegénységhez. Vannak kapcsolatai, kedveli a szőke nőket, de nagyon diszkrét. Sokan akkoriban úgy vélekedtek a kötelességtudó, a hitbizományt lelkiismeretesen irányító Esterházy hercegről: hagyta elmenni az életet maga mellett.

Ottrubay Melinda 14 évesen, egy balatoni nyaraláskor találkozott először a herceggel, aki primabalerinaként ismerte meg, hívta meg egyszer látogatóba a fertődi kastélyba a szüleivel együtt. Budapest ostromát Melinda az édesanyjával a herceg palotájának pincéjében vészelte át, a háborút követően azonban  visszatért az operába táncolni. Hamarosan megjelent Pál herceg is. 1946-ban házasságot kötött a 45 éves gavallér és a 26 éves Ottrubay Melinda. A herceg ekkora az államosítás következtében már elveszítette hatalmas vagyonát. Ottrubay Melinda saját elhatározásából felhagyott a tánccal és egyben csodálatos karrierjével is. Meggyőződése volt: a kétfajta élet összeegyeztethetetlen, a szerelem nagyobb. Boldogságuk mindössze két évig tartott: Esterházy Pál herceget 1948-ban, a Mindszenty perben, a hercegprímással együtt 15 év fogságra ítélték.
Melinda életében a félelem, a nélkülözés, a megaláztatás évei következtek.
 
Ha nem bírod ki, hagyj el - mondta egyszer Pál a feleségének, amikor  kőbányai fogsága idején meglátogatta. Kibírta. Pálnak nyoma veszett, a szüleit kitelepítették, ő klinikára került. Három éven át kezelték  idegi bántalmak tüneteivel. Bottal járt. Aztán hírt kapott a kőbányai börtön igazgatóságától: ott van Pál.
 
- Ami nem öl meg, az megerősít - idézik a filmben a hercegné mottóját az életről.

1956-ig a  kitaszítottság éveit élte meg a kommunista Magyarországon. 1950-ben megtanulta a gyors- és gépírást, de a herceg feleségét sehol sem akarták alkalmazni. Amikor a forradalom kiszabadítja a 15 évre ítélt férjét, azonnal Bécsbe mentek, majd utána Svájcba: Pál herceg nem érezte magát biztonságban Ausztriában, túl közel voltak a szovjetek által megszállt övezethez, félt, hogy elhurcolják Magyarországra.

Zürichben telepedtek le. Pál herceg felvirágoztatta ausztriai birtokait, abból éltek. Hogyan?

A tanúk a filmben arról beszéltek, hogy a herceg sohasem beszélt a börtönévekről - ezt tilos volt a jelenlétében szóba hozni- , a sok megaláztatásról. A zürichi házban csöndes boldogságban polgárok módjára töltötték napjaikat. A herceg újra zongorázoik, hobbibotanikus, szereti a kis ház kertjét. Ausztriában fenség, Svájcban doktor úr, s ezt kifejezetten élvezi. Egyik karácsonyra éves villamosbérletet ajándékoz a feleségének, mert nem engedi autót vezetni. Hatalmas könyvtára van. Esterházy herceg szobatudós. Legkedvesebb foglalatosságai közé tartozik a böngészés a kisebb, nagyobb könyvesboltokban.

A hatvanas és hetvenes években rendszeresen utazik a hercegi pár. Mindig csak Európában. Járnak Olaszországban, Angliában, Svédországban, Finnországban.

Őfensége dr. galántai Esterházy Pál, Edelsetten hercegesített grófja, Forchenstein örökös grófja, Sopron vármegye egykori főispánja, a hajdani magyar felsőház tagja 1989. május 24-én, Melinda hatvankilencedik születésnapján kómába esett, másnap meghalt.

Burgenlandban úgy tartják, hogy Pál herceggel véget ért egy korszak. Ő nemcsak az utolsó hitbizományos földbirtokos volt, hanem az utolsó herceg is. Pál herceg 1986-ban készített végrendelete szerint minden vagyonát a feleségére hagyta. Így fogalmazott:"... összes hagyatékom egyedüli örökösévé igen szeretett hitvesemet Esterházy, született Ottrubay Melindát jelölöm meg..." A filmben megszólaló Esterházy-rokon úgy véli: ez volt az akarata és ezt tiszteletbe kellett tartani.

A családi vagyon hatalmas. Bele tartozik Burgenland jó egytizede, benne a Fertő tó fele, a fraknói vár, a kismartoni és a lékai kastély, erdők, földek. Pál herceg már 1957-ben bevonta felségét a vagyon kezelésébe, az első igazgatósági ülésen ragaszkodott felesége jelenlétéhez, azután rendszeresen résztvett azokon.  

Melinda Ausztria leggazdagabb asszonya lett. 

A hercegné a filmben nem szólal meg. 2002-ben úgy döntött, hogy visszavonul, és szűk családi körben tölti napjait. Ehhez tartotta  magát - most is.  

OLDALTÖRÉS: Alapítványok működtetik ma Ausztriában a hatalmas Esterházy-vagyont

Alapítványok működtetik ma Ausztriában a hatalmas Esterházy-vagyont

Alapítványok működtetik ma Ausztriában a hatalmas Esterházy-vagyont

Alapítványok működtetik ma Ausztriában a hatalmas Esterházy-vagyont

Ma az Esterházy-család nevét viselő három alapítvány működteti   Ausztriában az Esterházy-vagyont. A turisztikailag is jelentős Esterházy-alapítványok műemlékei meghatározóak ebben. A kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kastély, Fraknó vára (Forchtenstein), a Lakompaki kastély (Lackenbach), a Lánzséri várrom (Landsee), valamint a Szentmargitbánya kőfejtő (St. Margarethen) évente összesen több mint 600 ezer látogatót fogad. (Borászatuk is igencsak feljövőben van.) Jelentős kiállításokat rendeznek.

Az 1994-ben elsőként létesített Esterházy Magánalapítvány központja a fraknói vár, hozzá tartozik a környező vidék, valamint a Fertő tó déli része, összesen 19 ezer hektárnyi terület.

A gyermektelen Melinda hercegné ezt az alapítványt szánta a kultúra támogatására.
 
Az Esterházy család kultúratámogató tevékenysége napjainkban nagyon sokrétű. Az Esterházy Magánalapítvány már 2004 óta együttműködött   közös kiállításokat szervezett a budapesti Iparművészeti Múzeummal. Megalapították a magánalapítvány magyarországi részlegét is. Ez  tízmillió forinttal segítette az Iparművészeti Múzeumban őrzött Esterházy-kincsek egy-egy darabjának restaurálását, támogatott  az Országos Széchényi Könyvtárral közös kutatást Haydn templomi zenéjéről, kiállítást rendezett a zeneszerzőről Fertődön.
 
Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból címmel december 20-án az Iparművészeti Múzeumban nyílt kiállítás. Az 1924 óta Magyarországon lévő 300 darabos gyűjtemény történetében most először ezen hetven darab páratlan szépségű öltözetet mutatnak be. Ezek nagy része a II. világháború alatt a budai várban súlyos sérüléseket szenvedett. A gyűjtemény helyreállítása 1949 óta folyik, a  kiállított darabok többségét most restaurálták először.
 
Látható például egy 17. századi oszmán-török, ezüsttel átszőtt, aranyozott ezüst lemezekkel, háromezer rubinnal díszített lótakaró, amely most kerül először a közönség elé Esterházy Pál (1635-1713) hagyatékából. Négy évig volt a romok alatt, bélése elrohadt, de sikerült  restaurálni,  megmenteni.  
 
Az alapítvány kezdeményezte az Esterházy Művészeti Díj megalapítását is, amelyet kétévente ítélnek oda három fiatal hazai festőművésznek.
 
A szakmai zsűri az ötezer euróval járó elismerést első alkalommal  Horváth Dánielnek, Siegmund Ákosnak és a Borsos-Lőrinc Lilla-Borsos János művészpárosnak ítélte oda. Szakértőt kértek fel zsűrielnöknek, ezt így akarta  dr. Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója. 
 
Az alapítvány az elmúlt években évi 2-3 millió eurót költött a kultúrára, például a fraknói vár fenntartására, az ott található Esterházy-kincstár tárgyainak restaurálására. Előkészítik a 2011-re tervezett nagyszabású építkezést, amely során fogadó épületet, éttermet építenek a fraknói várban. Új műtárgykiállítást nyitnak meg Kismartonban,  ahol az Esterházy család történetéről is összeállítanak egy kis tárlatot, és itt alakítják ki a Közép-európai Kulturális Központot is.

Az alapítványoknál úgy tartják, hogy egy új, nagy régió van születőben, amelynek Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország a szíve: az érdekes kiállításokra, programokra Szlovákiából, Romániából, Ukrajnából, sőt Olaszországból is érkeznek látogatók.