Ki mondta, hogy kinyithatod? Tanteremszínház, súlyos titkokkal, tizenéveseknek

A Mesebolt Bábszínházban nem először készül tizenéveseknek tanteremszínházi előadás, de a társulat most először nyúlt rendkívül érzékeny témához. A Tamás könyve a holokauszt mélyére hatol, a nagyon személyes, átélhető történet fókuszában a mindig nehezen feltörhető családi titkokkal.

Tamás könyve, írta: Anna Maria Habermann

A tanteremszínház házhoz megy: az előadás helyszíne a tanterem - a helyszín minden konzekvenciájával -, és a rendszerint úgy személyes, hogy társadalmilag is fontos problémákat felvető darabokhoz a középiskolásokat közvetlenül megszólító foglalkozások kapcsolódnak. Magyarországon egyre népszerűbb ez a körülbelül fél évszázada Angliában megszületett, sokféleképpen művelhető és virágzó forma; úgy tűnik, az elmúlt húsz év termése beérik. A magyarországi "alapműhelyek" közé tartozik a Kerek-asztal Színházi Nevelési Központ és a Káva Színház; mindkettőnek alapítótagja volt a jelenleg független alkotóként működő színész-drámapedagógus, Romankovics Edit, aki a szombathelyi Tamás könyve-előadás létrehozásában drámapedagógiai konzulensként működött közre.

Vas megyében sem ismeretlen a tanteremszínház, de nem mondhatni, hogy nagy hagyománya volna. (A Mesebolt próbálkozásain túl a Soltis színház színészei, drámapedagógusai a Kerekasztallal hoztak létre nemrég sikeres tanteremszínházi produkciót Varjak címmel, az előadás több középiskolában megfordult. És ne feledkezzünk meg a Németh Gyöngyi vezetésével működő szombathelyi Reményik suliszínházról, amely több erős előadással rukkolt már elő.)

Dénes Emőke játssza Annamarit

FELEJTSÜK EL, HOGY MESEBOLT!

Azt viszont most felejtsük el, hogy Mesebolt. A szombathelyi bábszínház (és még báb is!) Gazdag Erzsi előtt tisztelgő neve nyilván alapból nem jelent túl nagy vonzerőt a tizenéveseknek. Aki egyet se látott a Mesebolt felnőtt-előadásai közül (mondjuk az Akárkit, a Borges-passiót vagy a József és testvéreit), bizonyára nehezen hiszi el, hogy a bábszínház egyáltalán nem csak óvodásoknak való. Arról nem beszélve, hogy a bábszínház ma már egyáltalán nem csak, nem elsősorban paravános játékot jelent (nem mintha nem tudnánk örülni Vitéz Lászlónak). Ezt az elő-ítéletes ellenállást legyőzni nem könnyű, de a meseboltos társulat mindent megtesz a talán csak "kommunikációs gátak" átszakításáért.


A SZEMÉLYESSÉG EREJÉVEL, A PÁNCÉLSZEKRÉNYBŐL

Kovács Géza, a Mesebolt igazgatója azóta gondolkodik a történet színházi adaptációján, amióta tudomást szerzett a Kieselbach Galéria kiadásában 2010-ben megjelent, valós családi történetet feldolgozó kötet létezéséről. Anna Maria Habermann egyetlen szót sem tudott magyarul, amikor 1984-ben - ekkor vesztette el olasz édesanyját, magyar édesapja már tíz éve nem élt - a hagyaték felszámolása közben, a páncélszekrényben megtalálta azt az elrejtett páncélkazettát, amelyben magyar nyelvű dokumentumokra, levelekre bukkant. Semmit nem értett belőlük, de megakadt a szeme egy néven: Tamás. És eszébe jutott egy régi történet, amikor takarítás közben megtalálta egy tízéves fiú fotóját, és a kilétét firtató kérdésre a cseléd azt válaszolta: "Úgy tudom, a testvéred, Tamás." De hát ez lehetetlen: a fotó 1944-ben készült, Anna Maria szülei akkor még nem voltak házasok.

Csató Kata rendező

Negyven után azonban Anna Maria elkezdte összeilleszteni a mozaik darabkáit: és összeállt a kép. Kiderült, hogy az apja előző házasságából tényleg volt egy féltestvére, Tamás - aki Auschwitzban tűnt el, a sosem látott apai nagyszülőkkel együtt. Az olasz katolikus Anna Maria ráébredt, hogy - amint az előadás ajánlója fogalmaz - "szülei óvó szeretete megfosztotta őt kulturális identitásától". Anna Maria Habermann a Tamás könyvében írta meg, állította össze, fogalmazta újjá ezt az identitást. Anna Maria családjának magyar zsidó apai ága Bajáról való - ahogy Bajáról való Kovács Géza is. Innen van, hogy a Mesebolt igazgatója még inkább személyes ügyének tekinti ezt az úgy nagyon egyedi, hogy modellként is működtethető történetet.


BELÉPTETTÉK A SZEREPLŐK KÖZÉ

A meseboltos előadás szövegkönyvét a Tamás könyve nyomán Hárs Anna írta. Hogy közelebb vigye a középiskolás korosztályhoz, ebben a változatban Annamari 15-16 éves - ennyi idős volt Tamás, amikor elnyelte Auschwitz. Annamarit Dénes Emőke, az Apát Janicsek Péter játssza. És ez az, amire talán csak a bábszínház képes: az elő-adásban színre lép maga az emlékek által megidézett, megidézhető Tamás is. A bábfigura mozgatója: Kőmíves Csongor. A szombathelyi Tamás könyve tervezője Csató Máté, Tóth Eszter, rendezője Csató Kata.

MI TESZ ENGEM AZZÁ, AMI VAGYOK?

Ki vagyok én? Mi tesz engem azzá, ami vagyok? A gondolataim? A származásom? A múltam? És mi történik, ha kiderül, hogy mindaz, amit eddig hittem, tévedés volt? Ezekre a kérdésekre keresi a válasz(oka)t a Tamás könyve-előadás; illetve keresik együtt és egyenként mindazok, akik részesei lesznek az előadásnak. Reméljük, minél többen: a tanteremszínház házhoz megy, csak hívni kell.