Kinyírnák ők is ezt a naplót - Volt, aki már ismerte, volt, aki most látta először a kreatív könyvfélét

Egy kis romboló hajlam kell, és máris megoldhatóak a Nyírd ki ezt a naplót feladatai. A könyv lapról lapra változatos módokat kínál arra, hogyan tegyük tönkre. Például ki kell tépni a lapot, rálépni, lefesteni, koszos autón végighúzni - és még sok válogatott kínzás .

De mit szólnak ehhez a könyveket szerető (és tisztelő) fiatalok? A TÁMasz ifjúsági olvasóklub tagjai kézbe vették a még üres naplót, ami a Maxim kiadó gondozásában jelent meg, természetesen puhatáblás kivitelben. Az eredeti Keri Smith-kiadvány, -feladatsor 2007-ben készült.

FLÓRA - Kreatív gyerekeknek ajánlanám, akik még nem szoktak hozzá annyira a könyvekhez; ha olyan beállítottságú, akkor a tizenéveseknek is. Meg olyanoknak, akik nem szeretnek olvasni. Bogarakat beletenni?! Az azért durva...

ÁGI - Nekem ez így egy kicsit furcsa, hogy valaki ilyen könyvet akar. Azt hiszem, inkább tizenéveseknek ajánlanám, mert a gyereknek ne ez legyen az első olvasási élménye. Amúgy vannak benne nagyon érdekesek, például, hogy válogass össze különböző anyagmintákat, és készíts színkompozíciókat , ez mondjuk elég kreatív, szóval alapvetően nem rossz. Csak gyerek kezébe ne kerüljön, mert azt fogja hinni, hogy ezt lehet tenni egy könyvvel.

Horváth Eszter és Gaál Flóra a TÁMasz ifjúsági olvasóklub összejövetelén elemezték azt, hogy melyik feladat tetszik nekik, és melyiket tartják már túl meredeknek a kreatív napló kivégzésében
Fotó: Bakos Ágnes

FLÓRA - Én például a hatéves unokatesómnak nem adnám, mert szerintem utána húzogatná , tönkretenné az összes többi könyvét is ugyanígy! Neki még korai lenne egy ilyen kreatív napló.

JULCSI - Szerintem tökéletes ez a könyv a rejtett agresszióink kiélésére! Nekem egyetlen egy problémám van vele, hogy túl nagy divat lett. Vettem volna, de minden második ismerősöm kezében látom, ezért nem. Szerintem nem lennének elég egyedi ötleteim hozzá, én ezt kihagyom, de jókat szórakozom mások alkotásain. Én is kaptam feladatot: az egyik fejezetben egy havert kell megkérni, hogy tegyen tönkre egy oldalt. Én széttéptem, összefirkáltam, mindenfélét ráöntöttem, megpróbáltam kreatív lenni. A tulajdonos elégedett volt! Milyen érzés egy könyvet tönkretenni? Julcsinak van tapasztalata a naplóval, azt mondta: - Eleinte szörnyű, borzalmas volt, hogy bántom ezt a szegény könyvet, ezt az érző lelket, de utána belejöttem, akkor már egész jó volt, a végére már élveztem.

KRISZTIÁN - Én most kaptam kézbe először, és így gyorsan átfutva, elég meglepő Nem szeretem szétgyilkolni a könyveket, nem is szeretném Én olyan embereknek ajánlanám, akik olyan élethelyzetben vannak, hogy erre van szükségük: kiéljék dühüket, agressziójukat. Meg esetleg középiskolásoknak, hogy rángassák a folyosón.

ESZTER, a TÁMasz vezetője kettős érzéseket fogalmazott meg. - Szerintem elég meredek dolog. Ugyanakkor tök jó, hogy valamit arra találnak ki, hogy tegyük tönkre. Inkább ezt, mint egy lexikont Ezt fizikaórán tudnám elképzelni: fagyasszuk le, úsztassuk meg! Bár lehet, hogy az irodalomtanárok ezért ölnének, ha bevinnénk harminc könyvet az órára, és tönkretennénk.

Ági a végére hozzáfűzte:

- Egy nyolcvanévesnek szívesen odaadnám, és vlogot vezetnék arról, hogyan oldja meg a feladatokat

A konklúzió az, hogy jó ötlet a naplógyilkolás , de ne nevezzük könyvnek, legyen inkább munkafüzet!

A könyvmoly olvasóklubosok akkor szívesebben nekiesnének.