A körmendi Batthyány III. Boldizsár emléke ma is él

A körmendi Batthyány család története sokszálú és sokágú, erről a városi múzeumban széles és értő képet nyerhetünk. Ha a család kapcsán beszélünk a reformációról, akkor nem mehetünk el Batthyány III. Boldizsár mellett, aki - szakítva a történelmi család vallási hagyományaival - a protestáns tanokat vallotta magáénak. Nem mellékes szál, hogy kapcsolatban állt a híres festővel, Pieter Bruegellel is. A főúr számára nem voltak ismeretlenek a protestáns tanok, hiszen szülei is a protestantizmus felé hajló, otthonülő, művelt emberek voltak, akiknek könyvtára telis-tele volt teológiai témájú művekkel.

Boldizsár Európa nagyvárosaiban tanult: Zágrábban, Bécsben, Grazban és Párizsban. Szemtanúja volt a protestáns tanokat képviselő hugenották kivégzésének, az elítéltek megégetésének, feldarabolásának, fejvesztésének. Németalföldön felkereste idősebb Pieter Bruegelt, akinek egyik jelentős alkotása, a Keresztelő János prédikációja című kép 1919-ig a Batthyány család tulajdonában volt. A kép arra utal, hogy az 1560-as években, amikor egyébként a festmény is készült, a templomokból, sőt a városokból is kiszorultak azok, akik magukat lutheránusnak, kálvinistának vallották.

Mezőkön, erdőkben gyűltek össze, tömegesen hallgatták a bozótprédikációkat (a híres festményt jelenleg a Szépművészeti Múzeumban őrzik, a Batthyány örökösök 2015-től folyamatosan igénylik vissza). Boldizsár tanulmányi útjairól az ország egyik legműveltebb főuraként tért haza, nyolc nyelven beszélt. Francia műveltsége és ismeretsége egész életére meghatározta érdeklődésének tág körét, politikai élményei pedig okos és ügyes diplomatává avatták.

A híres Bruegel-festmény, amit visszakövetelnek a Batthyányak Fotó: Szépművészeti Múzeum

1562 körül a császári udvarban szolgálva II. Miksa közvetlen környezetéhez tartozott, és mint étekfogómester vett részt a király pozsonyi koronázásán. 1565-ben I. Ferdinánd temetésén az országcímerrel díszített lovat vezette. 1566-ban feleségül vette Zrínyi Dorica grófnőt, a szigetvári hős várvédő kapitány leányát, akivel a német-újvári (ma Güssing) sasfészekben ismerkedett meg.

Batthyány III. Boldizsár 1570-ben örökölte meg a hatalmas kiterjedésű Batthyány birtokokat: Németújvár, Rohonc, Szalónak várakat és uradalmi központokat a hozzátartozó több száz faluval együtt. Udvara a 16. századi humanista művelődés műhelyévé, az újjá formálódó egyházak fő patrónusává vált. Németújvári könyvtára több mint ezer kötetből állhatott, az általa felállított Manlius nyomda 1581-1597 között számos protestáns szellemű kiadványt jelentetett meg. Sokszínű egyéniség volt, és ebbe belefért az is, hogy ő termesztett először Magyarországon paprikát. A művelt főúr emléke ma is élő, helye van a körmendi Batthyány családi legendáriumban is.