Ne légy cseszle! - Vitéz Mihály is tiszteletét tette a konferencián

Pedig így történt. A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi pedagóguskarán megrendezett VI. Dialektológiai Szimpozionon hangzott el az az előadás, amely Székely Csaba Vitéz Mihály című drámájának bámulatos nyelvi összetettségét vizsgálja. A dialektológia nem más, mint a nyelvjárások, az egységes köznyelv alatt, mellett , földrajzilag jól körülhatárolható területeket jellemző, főleg beszélt nyelvi változatok tudománya. A szombathelyi dialektológiai műhely nagy múltú tevékenységére alapozva megrendezett nemzetközi konferencia előadói alapvetően éppen azt vizsgálták, hogy milyen szerep juthat a 21. században a dialektusoknak.

Dr. Czetter Ibolya PhD. intézetigazgató, a Vitéz Mihály nyelvi összetettségét felfejtő tanulmány szerzője, a konferencia egyik házigazdája

A több mint hetven téma között izgalmas (és a dialektológia szempontjain túl is tekintő) tematikájával hívta föl magára a figyelmet dr. Czetter Ibolya PhD. előadása: A nyelvváltozatok stilisztikai szerepe Székely Csaba Vitéz Mihály című komikus történelmi tragédiájában.

A Weöres Sándor Színház névadója 100. születésnapja alkalmából hirdette meg azt a drámapályázatot, amelyen a Vitéz Mihály végzett az első helyen. És mert a vállaláshoz a dráma bemutatója is hozzátartozott, a múlt évadban ősbemutatóként került színre Szombathelyen a Vitéz Mihály, Béres Attila rendezésében, Bajomi Nagy Györggyel a címszerepben. Nem mellesleg Bajomi Nagy György azóta fesztiváldíjat nyert a Vitéz Mihály-alakításért, a színikritikusok díjáért pedig még versenyben van. Ő a legjobb férfi főszereplőnek járó díjra esélyes, a legjobb új magyar dráma kategóriában versenyez maga a darab, de az előadás jelmeztervezője, Pilinyi Márta is ott van kategóriája három jelöltje között. (Szeptember 20-án lesz a díjátadó gála Budapesten.)

És ha már a Vitéz Mihály-előadás csodálatosan tarka, mégis egységes, ízléstelenül ízléses jelmez-kollekciója. Czetter Ibolya mélyreható kutatásai ugyancsak a Székely Csaba-szövegvilág gazdagságáról adnak számot. Amint Czetter Ibolya tanulmánya megállapítja: a dráma szerzőjét egyrészt a történelmi hitelesség (forráskutatás), másrészt a fikcióteremtés szándéka irányította, amikor történelmi drámát, pontosabban történelmidráma-paródiát írt Mihály vajda a legnépszerűbb román nemzeti hős felemelkedéséről és bukásáról; és ez a kettősség a darab nyelvi megalkotását is jellemzi .

Jelenet a WS Színház Vitéz Mihály-előadásából. A képen Jámbor Nándor, Bajomi Nagy György és Balogh János. A Vitéz Mihály ősbemutatóját a múlt évadra időzítette a színház, az előadás műsoron marad továbbra is

Czetter Ibolya vizsgálja a darab stílusrétegzettségét: a benne megjelenő régies formákat, nyelvjárási jellemzőket (hangtani, alaktani, szókészleti, mondattani vonatkozásban). Kitér a mai, gyakran vulgáris nyelvváltozatok adagolására; és a többféle stílusréteg virtuóz együttéléséből fakadó humorra, iróniára. A tanulmány megállapítja például, hogy a drámában nagyon kevés valódi tájszót találunk (...). Mindössze a cseszle és a móring szavak tűnnek fel, jelentésük az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár adatai szerint muslica, borbogár , illetve jegyajándék .

Emlékszünk: a cseszle nemcsak erős, felejthetetlen humorforrássá válik az előadásban, hanem Vitéz Mihály pályafutásának ironikus jelképévé is. Hiába félti Velika erdélyi úrhölgy (Hartai Petra) Mihályt a cseszle-sorstól, nem használ a sok figyelmeztetés.