Ezt írtuk 30 évvel ezelőtt - Feltárják az őskolostort

Az épületről lehántották a külső rétegeket. Az eredeti fal vizsgálata megerősítette azt az elképzelést, hogy hazánk legrégebbi kolostora a vasvári. Annyi bizonyos, hogy 1254-ben már állt az épület. Feltehetőleg 1240 körül emelték, IV. Béla királyunk idején. A tatárjárás után az ország újjáépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, második honalapítónak is nevezett király egyébként pártfogolta a domonkosokat. Az eredeti falrész az évszázadok során mintegy másfél méterrel lejjebb került, de jól felismerhetőek a nyílásrendszerek, s elkülöníthetők a későbbi korok építészeti emlékeitől. A régészeti kutatást kiterjesztették a kolostor udvarára is. Itt középkori, egyelőre tisztázatlan eredetű sírokra bukkantak. Feltártak egy kutat is: ennek kőfala épségben megmaradt.

Az eredeti fal vizsgálata megerősítette azt az elképzelést, hogy hazánk legrégebbi kolostora a vasvári (Fotó: VN-archív)

A kolostort többször átépítették, 1630-ban várkastéllyá, tornyot is kapott. 1690-ben és 1750-ben barokk építési periódusok következtek. Legutóbb a század elején nyúltak a kolostorhoz. A keleti és a déli szárnyra két szintet húztak. A kolostor melletti templomot – az egykori nagy zarándokhelyet – egyelőre nem kutatják. De bizonyosnak látszik, hogy ez is korai építésű, a 14. századból való. Felvételünkön a feltárt ősi falrészlet; jól kivehetők a később téglával „vegyített” kövek. Az oltár mellett ablakmélyedésre bukkantak. Az anyagi lehetőségek függvényében a feltárást később folytatják.