5 tipp: így keressünk albérletet!

1. MILYEN A KÖRNYÉK?

Akárcsak  lakásvásárláskor, elsősorban nem arra kell figyelnünk, hogy milyen állapotokat találunk a lakáson belül, hanem hogy milyen az ingatlan közvetlen és közvetett környezete. A lakásbelsőn tudunk változtatni, de ezen nem. A csendet kedvelőknek vagy családdal költözőknek nem jó ómen, ha a közvetlen közelben kocsma működik; ha sokat vagyunk hétköznap is otthon, akkor ne iskolaudvar legyen mellettünk. Ne hagyjuk, hogy a bérbeadó például vasárnap reggel vagy más nagyon csöndes időszakban mutassa meg a lakást: menjünk oda péntek este vagy csúcsforgalom idején is, hogy lássuk, milyen a zajszint, vannak-e részeg emberek az utcán.

Gábor Árpád ingatlanközvetítő és Szlotta Diána. Fotó: Lisztmayer Zsófia

2. CSAK A TULAJDONOSTÓL!

Gábor  Árpád, az ország egyik legnagyobb ingatlanközvetítéssel foglalkozó céghálózatának vasi munkatársa azt tanácsolja az albérletet keresőknek, hogy mindig a tulajdonostól vegyék ki az ingatlant. Magánértékesítések esetén nem minden esetben a tulajdonossal tárgyal az albérlő jelölt, ez azonban komoly veszélyt jelent. Árpád elmesélt egy esetet, amikor egy magánértékesítés során az albérletet keresők átadták a kauciót, csakhogy kiderült: egy volt bérlőnek fizették ki az összeget. A tulajdonosról a földhivatali nyilvántartásból tájékozódhatunk, és pénz átadása előtt kérjünk személyazonosításra alkalmas igazolványt is.

3. TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

Ha társasházi lakásban keresünk albérletet, mindenképpen kérjük el a társasházi szerződés másolatát, és alaposan tanulmányozzuk azt. Innen kiderül, milyen jogai vannak az ott lakóknak és mi történik, ha például kutyát vagy más háziállatot szeretnénk tartani. Erről mindenképpen – és még előre! – kérdezük meg a leendő főbérlőt.

4. KIÉ A FELELŐSSÉG?

Gyakori , hogy több diák költözik egyetlen lakásba és elosztják a szobákat egymás között. Fontos, hogy a bérleti szerződésben ehhez hasonlóan a felelősséget is elosszák, hiszen bármikor történhet káreset. Egyiküknek sem szabad olyan papírt aláírnia, amelyben minden kárért neki kell helytállnia – bármennyire is bízik lakótársaiban. Bár a törvény tisztázza, érdeklődjünk arról, hogy milyen karbantartási, felújítási feladatok a főbérlőé, és melyeket kell az albérlőnek elvégeznie.

5. ÉS A TÖBBI KÖLTSÉG?

Az egyik nagy ingatlanhálózat azt tanácsolja, hogy a bérleti díj mellett érdeklődjünk a többi költségről is. Kérjük ki a közüzemi számlákat, és azt is tudjuk meg, nincs-e tartozás, amelyet később az albérlőn akarnak majd behajtani. Beköltözés előtt a tulajdonossal közösen jegyzőkönyvben rögzítsük az óraállásokat, és azokat mellékletként csatoljuk a szerződéshez. Érdeklődjünk, a közös költséget fizeti-e a lakás kiadója. (Ennek azért van létjogosultsága, mert abban lehetnek hosszú távú költségek is.) Ma már a legtöbb esetben a bérlő nevére írják a közüzemi szolgáltatásokat, így ő maga   kapja   a   számlákat. Ez a  beköltözés előtt plusz adminisztrációt jelent, de később nagyon kényelmes megoldás.