Mínuszban a pénztárcánk is?

Egy felmérés rávilágít arra is, hogy a hideg elleni védekezés legelterjedtebb, barkács megoldásait - mint az ablakpárna, hővisszaverő fólia, szigetelőcsíkkal körbefuttatott nyílászáró - egyre kevesebben alkalmazzák, a többség pedig hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres: a megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.

A REZSINK NAGY RÉSZE FŰTÉSRE MEGY

Nem reprezentatív felmérést készítettek arról, hogy mennyit költünk fűtésre, és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A felmérésben megkérdezettek 46 százaléka családi házban, 19 százaléka téglaépítésű társasházban, 3,5 százaléka könnyűszerkezetes családi házban lakik.

Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki. A felmérésben megkérdezettek 49 százaléka tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlantulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban a családok 22 százaléka fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25 százalékra emelkedett. A felmérésből kiderül az is, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.

- Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét kiteszi, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről - mondta Aszódy Tamás szakértő. - A magyar lakóingatlanok mindössze 18 százaléka hőszigetelt teljes körűen. Az esetek csaknem felében semmilyen hőszigetelés nincsen. Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk felét is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szükség.

Egy kiterjedt energetikai audit megmutatja, hogy hol távozik a legtöbb hő egy lakóépületből Fotó: KnauF

FÓKUSZBAN A CSALÁDI HÁZAK

A megkérdezettek 71,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigetelné otthonát, ugyanakkor harmaduk csak támogatás igénybevételével tudná azt megtenni.

Hétmillió ember Magyarországon családi házban él: ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A hazai lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül nyolcvan százalékáért ezek az épületek a felelősek. Pedig ha egy energiapazarló családi házat akár 12-15 centiméter vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár harmadával csökkenthető, így egy száz négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15 ezer forinttal is csökkenhet.

- A nagyobb megtakarítási potenciál ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része volt elérhető a családi házakra, ezért bízunk benne, hogy az év végén bejelentett, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó program forrásából döntő részben a családiház-tulajdonosok részesülhetnek majd - mondta Aszódy Tamás.

HOL SZÖKIK EL A HŐ?

Ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk. A felmérésben megkérdezett családok 67 százaléka szerint a meleg a nyílászárókon keresztül szökik meg , míg 41 százalékuk szerint a szigeteletlen falakon keresztül, 24 százalékuk szerint a szintén szigeteletlen mennyezeti födémen, 17 százalékuk szerint pedig a padlón át.

Éppen ezért az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül pedig a gépészetet cseréltessük ki.

A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek keretében szakember ad tanácsot arra vonatkozóan, hogy a homlokzatot vagy a tetőteret, esetleg kombinált módon szükséges-e szigetelni. Így elkerülhetjük, hogy feleslegesen költsünk, energiahatékonysági beruházásunk pedig sokkal hatékonyabb lesz, és jóval hamarabb megtérül.