Lelki megújulás szükséges

A Nyitott Tér Kulturális Egyesület Répcelaki Szabadegyetem-sorozatának legutóbbi rendezvényén Csóka Gáspár bencés szerzetes, történész tartott előadást a reformáció korának lelkiségi irányzatairól. Gáspár atya a bevezetőjében elmondta: már az 1400-as években mind az egyházi, mind a társadalmi életben nagy vágy jelent meg a reformok iránt. Megreformálás, helyreállítás, visszatérés összetartozó fogalmak voltak. Ebben az időben a hitélet sok eltévelyedése mellett jelen volt az egyesületek, testvérületek társadalmat átitató vallási tevékenysége. Állami gondoskodás hiányában a keresztények felebaráti érzése működtette a kórházakat, a menhelyeket. Az emberek önkéntelenül is keresték a lelki közösséget.

Felmerült az igény a Szentírás tanításának mind mélyebb megismerésére és megélésére. A kor művészete elmélyült teológiai ismeretekről és szemléletmódról tesz tanúságot. A hitigazságok spekulatív megközelítése mellett mind nagyobb teret kapott az érzelmi és cselekedetre indító átélés. A spirituális reformtörekvések leginkább szervezett formája a németalföldi polgárok köréből induló devotio moderna , a modern jámborság mozgalma és evangéliumi közössége volt. Eszközeik a belső értékek felé fordulás, az elmélyült ima, a módszeres elmélkedés, az állapotbeli kötelességek teljesítése, a kétkezi munka, a szellemi felkészültség voltak. Az elhangzottak summázata: minden kor embere számára a lelki megújulás a továbbvivő út.