Bácsi kérem, tényleg muszáj focizni? - Szigorodnak a megyei II-es utánpótlás-csapatokra vonatkozó szabályok az új bajnokságban

A problémát az jelenti, hogy kevés a fiatal illetve közülük sem akar mindenki futballozni. Ráadásul Vas megye aprófalvas terület, a több mint 260 ezer lakó 216 településen él. A magyar társadalom öregszik, a KSH adatai szerint 14-22 éves korosztályok mindössze 0,98-1,1 százalékát adják a teljes népességnek, ráadásul egy-egy generációnak legalább a fele nő.

Még statisztikailag sem mutatnak jól a számok, ha pedig gyakorlati példát nézünk, még rosszabb a helyzet. Egy 1800 fős település iskolájában (ahova hat másik községből járnak gyerekek) 137 fővel működik az iskola (15 évvel ezelőtt 200 volt a létszám), ebből kellene a megyei I-es csapat utánpótlását (óvodai és iskolai futballon át az U14-es, U16-os és U19-es gárdáig) valahogyan kihozni - varázslat nélkül.

Az augusztusban induló bajnokságban a megyei II-es csapatok esetében lejárt az egy év türelmi idő, nekik is igazi U19-es csapatot kell kiállítaniuk, amiben csak öt túlkoros (23 éves korig bezárólag) futballista lehet. Eddig hét túlkoros játszhatott, korhatári megkötés nélkül. Ismerve a Szombathelyi-csoportot a csapatok törekedtek arra, hogy fiatalokra építsenek, a korhatár fölöttiek inkább a húszas, ritkább esetekben az idősebb korosztályokból kerültek ki.

Balogunyom-Ják mérkőzés tavasszal. A bajnok jákiak végül nem vállalták a megyei I. osztályt. Fotó: Szendi Péter

Beszélgetve a csapatokkal az új rendelkezés komoly gondot jelent számukra. Amellett, hogy a kevésbé ügyes, de futballozni szerető 23 év felett korosztályokat kiesnek a csapatból (a községekben a futballklub generációs közösséget is jelent sok esetben programokkal, társadalmi munkával) kevés a fiatal helyben. Mindehhez hozzájárul még, hogy a szintén elöregedő osztrák tartományban, Burgenlandban is nagy presztízse van a futballnak. A forintra átszámolva több tízmilliós költségvetésű ausztriai klubok pedig nem csak a felnőtt, hanem az ifjúsági korú játékosokat is viszik. Van olyan határmenti falu, amelynek 18 utánpótlású korú játékosa (egy komplett csapat) futballozik Ausztriában. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon akadémiák és utánpótlás-nevelő egyesületek is működnek, akkor nyugodtan megkockáztatható az állítás, hogy minden valószínűség szerint kevés olyan gyerek maradt a falvakban, akit még nem fedezett fel a magyar labdarúgás.

A megyei II-ben tehát vadásznak a fiatalokra, ugyanis ha nem négyszer egymás után létszámhiányosan áll ki a klub, akkor kizárják a pontvadászatból.

Az MLSZ Vas Megyei Igazgatóságának vezetőjét, Dobány Lajost arra kértük, hogy magyarázza el az új rendelkezés lényegét, amely mintha némileg nem harmonizálna a megye sajátos viszonyaival.

- A csapatoknak egy évük volt, hogy felkészüljenek az új rendszerre, ugyanis előre bejelentettük nekik, hogy a hét túlkoros játékos szerepeltetésére ennyi haladékot kapott Vas és Győr-Sopron megye - mondta a megyei igazgató. - Szakmai szempontból az országos koncepcióhoz kellett igazodni, megyei I-ben már tavaly is így volt, augusztustól a megyei II-re is kiterjedt az új előírás. Aki a TAO-pályázatokból U19-es csapat működtetésére kapott támogatást, annak vállalnia kell, amire kötelezte magát. A problémát az jelenti, hogy Vas megyében hagyományosan sok a megyei II-es klub, amelyek ragaszkodnak az osztályhoz. A csapatok nagy része, elfogadva a feltételeket, a megyei II-re nevezett, reméljük, hogy tudják is tartani magukat a vállalásukhoz. Az őszi szezon eldönti, hogy a most még alakulóban lévő, de inkább a hagyományosra hasonlító bajnoki struktúra mennyire lesz életképes a jövőben, vagy önmagától megváltozik. Emellett azt látjuk, hogy a csapatok száma nőtt, az országos átlaghoz képest az igazolt futballisták száma kimagaslóan jó, összeségében hétezer versenyengedélyt váltottak ki a klubok Vasban.