Máger Ágnes kiállítása a Művészetek Házában

A Kőszegi Művészeti Egyesület a művész 65. születésnapja alkalmából rendezte meg a tárlatot. A festő 1971-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Domanovszky Endre és Sarkantyú Simon voltak. Az ifjú alkotóra nagy hatást gyakorolt Kondor Béla és Szalay Lajos művészete. Alkotói életútjának néhány állomása: 1972- 75 között Derkovits-ösztöndíjas; 1974-ben Miskolc város ösztöndíját nyerte el; 1974: Téli Tárlat, Miskolc város díja; 1976: Tavaszi Tárlat, Salgótarján; 1978: Magyar Tájak, Országos Tájképfestészeti Biennále, Hatvan - ezüstdiploma; 1979: Bytom - a Lengyel Szakszervezet díja.

Máger Ágnes 1971-től a Miskolci Művésztelepen él.

Kőszegi tárlata megnyitóján Marosfalvi Antal festőművész hangsúlyozta, hogy tematikailag közel áll hozzá a bibliai téma, a mitológiai, az irodalmi, a zenei, de a panteisztikus ihletettségű tájképfestészet is. A könnyed festőiséggel előadott tájhangulatok, ugyanakkor a nagyon expresszív színvilág mellett, előszeretettel készít színházi jelmezportrékat. Vonzódik a groteszk, az abszurd, az ironikus helyzetekhez. A képzőművészet széles skáláját műveli, de szcenikai feladatokkal (jelmez- és díszlettervekkel) is foglalkozik. Műveiből sugárzik a hitelesség és meggyőződés. Jól komponált kompozíciói a valóság és nem valóság, az absztrakció és a figuralitás, a szürrealizmus és a realizmus határán állva ritkán látott látomássá válnak.

1991-ben II. János Pál pápa, amikor Szombathelyen celebrált misét, a pápa a művésztől egy triptichont vásárolt, amely jelenleg a Vatikán gyűjteményében található.

Máger Ágnest az idén a Magyar Tudományos Akadémia Borsod Megyei Csoport Képzőművészeti Osztálya tagjai közé választotta. Akadémiai székfoglalóját szeptemberben tartja.