A szombathelyi Szent Márton temető egyre inkább él

A temető ledózerolásának ötlete korábban már többször felmerült, de végül nem lett a kétezer éves sírkertből útalap. Ez Európa egyik legrégebben működő temetője: a Kr. u. I-II. századtól 1962-ig temetkeztek ide. Igen, a temető működik , nemcsak látogatható, de egyre gondozottabb. Mióta megtisztították a burjánzó borostyántól a gyökerek és indák egészen beszőtték-fonták a köveket, fakereszteket egészen más képet mutat: a romantikus, repkény által zölddé egységesített enyészetet felváltotta a kegyeleti park jelleg, vagyis a rendezettség, szerencsére ilyen irányú szándékok is voltak. Még el sem jött a mindenszentek és a halottak napja, de már sok síron van friss virág, koszorú, itt-ott égnek is a gyertyák és a mécsesek.

Megszólítjuk a temetőbe éppen befelé igyekvő házaspárt, Börzsönyi Lászlót és feleségét: kinek a sírjához jönnek ide, ahol jó ötven éve nem volt temetés? Megtudjuk, hogy az 1950-es években, a 60-as évek elején elhunyt hozzátartozóik nyugszanak itt: nagynénik, egy testvér, a nagyszülők. Megengedik, hogy elkísérjük őket a családi sírhoz, közben elmondják, hogy ők is megfigyelték: egyre többen járnak ide, egyre rendezettebb a műalkotás értékű kövekben gazdag temető, ahol sok helyen szobrok, domborművek is díszítik a síremléket, nem értik, miért nem engedik meg itt az urnás temetést. Szerencsésnek találják, hogy lopás itt nincs, legalábbis nem észlelték, ahogy a Jáki úti temetőben sem, nem úgy Sárváron, ahová szintén elhunyt rokonaik miatt járnak. A nagy család a Jáki úti temetőbe megy halottak napján, a Szent Márton temetőbe csak ketten jönnek, a férj és a feleség, ők még tudják, hol van a sír. Az unokájuknak is megmutatták egyszer, párszor eljött, de aztán elmaradt. Megérkezünk a sírhoz, amelyeket bokrokkal ültettek be, itt nyugszanak a Réthy nagyszülők és a nagymama szülei, a Szlama család. A kövön a felirat: A lélek él, találkozunk!

Elköszönünk, megyünk tovább, elhaladunk egy mohával bevont sírkő mellett, két angyalszobor díszíti sokatmondó a látható ráköltés, ahogy a sírfeliratok is azok, például egy másik kövön ez áll: Soha el nem múló szeretetünk őrködik feletted . Vagy: Akár élünk, akár halunk, az úré vagyunk tudatják velünk az utódok, akik imádkozó angyalokat is készíttettek a kőfaragóval szeretteik sírjára.

Odalépünk ismét egy házaspárhoz, akik egy kicsike sírnál helyezik el a mécsest: Gángó Roland a feleségével jött nagyszülei egyik gyermekének nyughelyéhez, az ismeretlen nagybácsihoz , aki csak két évet élt, sírján ez áll: Holtai Lacika 1952-54 Örökké élsz szüleid szívében . A nagymama, akinek a gyermeke lenne, már korlátozott a mozgásában, ezért az unokák jönnek a sírhoz. Lacika szívbetegséggel született, két évig bírta, meghalt, utána született még hat testvér...

Sok a gyereksír ezen a részen, Csaba Icuka sírkövén fénykép is van, a régi divatos szokás szerint, egy angyalarcú, csodálatos kislány néz vissza ránk. Baranyai Marika egy hónapot élt, meghalt 1956. november 16-án. Sírján a felirat: Kis angyalkánk imádkozzál értünk . Lacika egy napot élt 1961-ben. Elveszítettünk, de sohasem feledünk. Egy másik részen is vannak korán elveszített Gabikák és Gyuszikák, a fájó emléket valakik ma is megtisztelik egy-egy csokor virággal, koszorúval, és van névtelen kis halom is, amit valaki frissen tört fenyőgallyakkal borított, tobozzal díszített. Szintén név nélküli a Drága jó gyermekünk és édesapánk feliratú sírkő Jóisten valósítsd meg szent hitünket, hogy viszontláthassuk kedves gyermekünket felirattal.

Vannak olyan sírok a temetőben, amelyeken azért nem látszik a név, mert lemarta a vésetet az idő, az eső, de vannak olyanok is, amelyeken soha nem is volt név, csak ennyi: Pax vagy Fiat voluntas tua érdekes, hogy ezek között is vannak gondozott sírok. Az emberi összetartozásról és folytonosságról is mesélnek ezek a kövek: addig élnek , amíg kerül rájuk virág és gyertya, amíg van valaki, aki tudja, ki nyugszik ott. Így vagyunk a nevesített sírokkal is, addig gondozzuk őket, amíg vannak a felmenőkhöz fűződő személyes emlékeink, kötődéseink, vagy nincsenek, de ismerünk történeteket, és tiszteletből folytatjuk eleink szokásait. Ha ezek elkopnak mint az egyik sírkő tetején az összebújó, lassan-lassan formáját veszítő galambpár akkor az idő is szétküldi folyondárjait, szétfutó, kőmaró, faevő indáit, és átalakítja a környezetet, így él ez a temető kétezer éve.

Összegyűjtötték az itt nyugvó emberek neveit sok sír jeltelen és már nem beazonosítható , de vannak köztük máig híres egykori érdemesek , névsoruk alkotja a Szombathelyi Pantheont. Betűrendben: Alexy Emil, aki fél évszázadon át volt a város tisztifőorvosa, Balogh Gyula levéltáros, újságíró, költő, Bárdossy Jenő, Vas megye egy korábbi főjegyzője, Bodányi Ödön, aki 1899-től a város főmérnöke volt, irányításával készült el a város víz- és csatornahálózata. Brutscher József kárpitosmester és tűzoltóparancsnok, a szombathelyi mentőszolgálat megalapítója, Eredics Ferenc jogász, politikus, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár egyik megalapítója, később titkára, Herbst Géza jogász, a kőszegi járás szolgabírája, a vármegye főjegyzője, Kárpáti Kelemen történész, tanár, premontrei szerzetes...

Sétánk azonban nem az abc szerint halad, figyelmünket a fényképek, szobrok, búcsúüzenetek irányítják. Megtekintjük ezért például Vály Lajos magyar királyi államvasúti főmérnök és felesége, Miklós Erzsébet síremlékét, amelyre felírták: 1931. augusztus 16-án haltak meg Ausztriában, a Róma-Bécs gyorsvonat katasztrófájában, Áldás és béke poraikra! A közelben van Bozzay Ödön szobrászművész nyughelye, aki 1900-tól 1957-ig élt városunkban. Dr. Ujváry Ede új síremlékét 2006-ban állíttatta a szombathelyi önkormányzat, az egykori polgármesterről a sírkövön azt olvashatjuk még, hogy a Nagy Szent Gergely Rend lovagja és a magyar királyi kormány főtanácsosa is volt, 1876 és 1950 között élt, a feleségét Szép Ilonának hívták... Uram, adj nekik örök nyugodalmat!

Kifelé menet látjuk a fiatalon elhunyt dr. Gyöngyösi Miklós törvényszéki fogalmazó (1923-1950) sírját, rávésve a fájdalmat: Ifjúság, remény, jövő a föld alatt, itt fönn megtörve a szülőszív maradt. A temető főutcáján van Moldoványi István magyar királyi főtanácsos nyughelye, ő volt az egyházmegyei takarékpénztár vezérigazgatója, és mint Ujváry polgármester, szintén Nagy Szent Gergely Rendi lovag. Irsay József honvéd ezredes sírját a 350. számú Szent Márton Cserkészcsapat közreműködésével újították fel nemrégiben. Egy macska ugrik fel a kő mögül, mi kifelé, ő befelé tart, valószínűleg sokadmagával lakik itt, a temetőben.

Vannak olyan sírok a Szent Márton temetőben, amelyeken azért nem látszik a név, mert lemarta a vésetet az idő, mosta-csiszolta a száz évnyi eső, de vannak olyanok is, amelyeken soha nem is volt név, csak ennyi: Pax vagy Fiat voluntas tua érdekes, hogy ezek között is vannak gondozott sírok. Az emberi összetartozásról és folytonosságról is mesélnek ezek a kövek: addig élnek , amíg kerül rájuk virág és gyertya, amíg van valaki, aki tudja, ki nyugszik ott. A temetőben a sok felirat között ez a sírköveken élő, visszatérő üzenet: a lélek él, találkozunk