Ellentét - Pénzkidobás volt-e a felújítás a szombathelyi társasházban?

Az egyik szombathelyi társasházban élő Tóth Kálmán azzal kereste meg a szerkesztőségünket, hogy a társasházat kezelő lakásszövetkezet értelmetlenül költött el több millió forintot. Panasza az volt, hogy több millió forintot költöttek el a lépcsőházi függönyfalak cseréjére, továbbá az erkélyek és az oromdeszka lazúrozási munkálataira. Sérelmezte, hogy a lakógyűlésen a közel hetven lakást magában foglaló társasházból 12-14 fő vett részt, ahol a beruházást megszavazták. Ő a szavazáson nem vett részt.

Megtudtuk, úgy lehetséges, hogy ilyen kevés szavazat döntsön, hogy a törvény értelemében, ha nem jön össze az ötven százalék plusz egy fő szavazati arány, akkor fél óra múlva újra lehet szavazni és akkor már a jelenlévők tulajdoni hányadára való tekintet nélkül határozatképes a közgyűlés. A kifogásolt fa lépcsőházi ablakokat két épületben már le is cserélték, három lépcsőház ablaka azonban még hátravan. A lakó – aki nem mellesleg faipari mérnök – elmondta, meglátása szerint az ablakokat félmillió forintból fel lehetett volna újítani, a beázást meg lehetett volna szüntetni, így azonban a társasház milliókat dobott ki az ablakon, és sajnos úgy néz ki, hogy még háromszor másfél milliót ki is fog. A lakó szakértőnek is megmutatta a kérdéses ablakokat, és itt is azt a választ kapta, hogy felesleges volt a csere.

Tóth Kálmán a felújításra váró lépcsőházi függönyfal előtt, szerinte nincsen szükség cserére. Fotó: A szerző

Tóth Kálmán elmondta, nem azzal van a baj, hogy a szavazás nem volt szabályos – bár szerinte etikátlan, hogy pár ember döntött a többség nevében –, hanem azzal, hogy amiről szavaztak az egy hazugság volt, ugyanis az ablakok javíthatóak lennének. Furcsa továbbá az is, hogy a munkálatokat szakvélemény nélkül kezdeményezték, ráadásul nem írtak ki közbeszerzést a munkára, így csak a munkát elvégző cég ajánlatát ismerhették meg.

A közelmúltban ugyanez a cég végezte a társasházakon a lazúrozási munkákat is. A házakon a faszerkezeteket régen le kellett volna már kezelni, ez a múlt héten meg is történt. A lakó hangsúlyozta: a lazúrozás lényege, hogy a lecsiszolt felületet minimum két rétegben kell kezelni, viszont náluk csak egy rétegben kezelték a fát, amit ráadásul meg sem csiszoltak, nála például a zöld mohára kenték a festéket. Tóth Kálmán még októberben kért ajánlatot másik két cégtől is, amelyek olcsóbban elvállalták volna a munkát, és ezeket az ajánlatokat el is juttatta a társasház kezelőjéhez, akitől azonban nem kapott választ. A lakó úgy tudja, hogy a kivitelező ráadásul alvállalkozókkal végeztette el a munkát, ami nyilván még drágábbá tette a beruházást.

Véleménye szerint az öt lépcsőházi ablakrendszer cseréjével öt, a lazúrozással pedig másfél millió forinttal rövidítette meg a társasházkezelő a lakókat, vagyis összesen hat és fél millió forintos a kár. Megtudtuk, négy év alatt a felújítási költség háromezerről nyolcezer forintra emelkedett. Véleménye szerint a lakógyűléseken nincs szabályos jegyzőkönyvfelvétel sem, mivel csak az kerül be a jegyzőkönyvekbe, amit a közgyűlést levezető elnök szeretne.

Múlt pénteken volt a társasház éves közgyűlése, amin mi is szerettünk volna részt venni. A társasház kezelője tájékoztatott arról, hogy a személyiségi jogokra tekintettel a közgyűlésen a tulajdonosokon kívül más nem vehet részt, viszont készséggel adott interjút. Akkor most lássuk a történetet a másik fél szemszögéből.

A társasházat kezelő lakásszövetkezet elnökétől megtudtam, 2010. október elsejétől kezeli a szóban forgó társasházat a lakásszövetkezet. Az 1990-ben épült társasházon az elmúlt 25 évben semmilyen állagmegóvó beavatkozás nem történt. A szóban forgó ablakrendszer cseréjére okvetlenül szükség volt, annak a felújítása csak pénzkidobás lett volna a társasház kezelője szerint, aki hangsúlyozta, a csere ötlete nem tőle származik, azt a tulajdonosok kérték és szavazták meg írásban. Megtudtuk azt is, hogy megvizsgálták Tóth Kálmán lazúrozásra hozott ajánlatait is, azonban azokat nem tudták figyelembe venni, mert hiányosak voltak. Az egyik vállalkozás ajánlatában a 27 erkély helyett csak 18 szerepelt, a másik ajánlatban pedig az emelőkosár ára hiányzott.

A közös képviselet szerint valótlan az az állítás, hogy a kivitelező cég alvállalkozókkal oldotta meg a feladatot, mivel a cég vezetője személyesen is dolgozott az ablak beépítésén és a festésen. Az sem felel meg a valóságnak, hogy csupán egyszer kenték le a fafelületet, az elvégzett munkát a társasház kezelője személyesen ellenőrizte.

A jegyzőkönyvvel kapcsolatban a társasház kezelőjétől megtudtuk, azt nem a közgyűlést levezető elnök írja, hanem a tulajdonosok által elfogadott személy, ráadásul a jegyzőkönyvet a közgyűlés után két tulajdonosnak kell ellenjegyezni (akiket a közgyűlés elején a tulajdonosok szintén megválasztanak), amit ők meg is tagadhatnak, ha valamivel nem értenek egyet, ezért nem igaz az az állítás sem, hogy nem vezetik rendesen a jegyzőkönyvet. Hozzátette, a társasházi törvény úgy rendelkezik, ha az első közgyűlés nem határozatképes, a második mindenképpen az lesz, kivéve azokat az eseteket, amelyhez minősített szavazás szükséges. Így fordulhat elő, hogy pár tulajdonos is hozhat döntést nagy horderejű ügyekben, azonban ebben az esetben nem ez történt, mivel a tulajdonosok írásban szavazták meg a munkát.

Megtudtuk, a felújítási alap emeléséről is a tulajdonosok döntöttek, hiszen korábban nagyon kevés pénzt tettek félre ilyen célokra. A felújítási, karbantartási munkák elvégzésére közbeszerzést nem kell kiírniuk, de minden esetben több árajánlatot kérnek, és azok közül választják ki a legjobbat. A lakó által említett szakértői véleményt a társasház kezelője a mai napig nem látta. Az elnök elmondta: összesen 3500 ügyfelük van, természetes, hogy mindig akadnak elégedetlen lakók, nekik azonban elsősorban a társasház, valamint a többség érdekeit kell képviselniük.