Terka-sztorik: Szimbiózisban a madarakkal

Hogy meghatóan szemet gyönyörködtetőek, az nem is vitás, mint ahogy az sem, hogy madárcsicsergésre ébredni az egyik legszebb dolog a világon. Bár madárdal és madárdal között is különbség van. Sokáig tartott, amíg a városi, új építésű családi házak között is megjelent az a sokszólamú kórus, amit a Balatonnál, a százados fák közötti kertben nyaranta hallhatunk. Kezdetben a konyhakertek fölött még csend honolt, majd ahogy nőni kezdtek a fák és a bokrok, először csak a szemtelen verebek zajongtak reggelenként.

A természetvédők díjazzák a madárbarát kertet, ahol a szárnyas népnek van miből falatoznia. Én viszont egy önző dög vagyok, és nem azért nevelek tűztövist, hogy a terméstől zsúfolt, lángoló őszi ágakat pár nap alatt lelegeljék. Legalább pár napot hagynának a gyönyörködésre! De nem. Ilyenkor nem is lehet a bokrok közelébe menni, mert olyan hirtelen rebbennek fel, hogy szinte elsodorják az embert. A piros bogyókat a legeldugottabb ágakról is a begyükbe zsúfolják.

Van egy másik rossz szokásuk is, hogy szükségüket végezni nem vonulnak félre. Amikor már végre nincs reggelente befagyva az ablak, akkor meg ők pottyogatnak az autóra néhány hosszú fehéret - vagy ha elérkezik a bodzaszezon, lilát. Ha éppen a szélvédőre, az külön öröm, még jobb, ha sikerült reptükben épp a kilincset eltalálni.

A fecskékről sajnos már csak nosztalgiával böstöröghetek. Emlékszem, volt egy nyár, amikor a nyugatra néző szobánkban nem lehetett szellőztetni, mert a füstös népség épp ott építette fel otthonát a keret sarkában, és féltem, ha kinyitom az ablakszárnyat, leesik a fészek. Cserébe egész nyáron csodálhattuk szépívű repülésüket, családjuk fejlődését.

Hát igen, ez az a pillanat, amikor ellágyul a legkeményebb szív is. A minap reggel, a nagy nyírfa alatt kis fehér, feltört tojáshéjdarabot találtam. Ilyenkor mindig meghatódom. No lám, valahol a magasban, a fészek mélyén világra jött egy fióka! Szülei vigyázzák, óvják, etetgetik, míg el nem jön az idő, amikor már repülni tanulnak. Lehet nekik szurkolni, hogy valamelyikük nehogy lepottyanjon valamelyik közelben settenkedő macska örömére...