Vörösiszap-katasztrófa: lezárták a 8-as főutat, elhalasztott demonstráció

Kivágó Tamás helyszínparancsnok szerint ez is kvázi tározóként működik majd. Úgy tudjuk, hogy teherautók csak leborítják a veszélyes hulladékot, amit munkagépek planíroznak el a megsérült 10-es zagytározó előtti területen. Kivágó Tamás kérdésünkre megerősítette: ez valóban így van.

 A kettes védelmi gát, melynek építéséhez most fogtak hozzá, lezárja majd ezt a területet, s ez a hulladék ott marad mögötte. Kvázi tározóként működik, később rekultiválják a területet.

A parancsnokot megkérdeztük arról is, igaz-e, hogy a sérült tározó falán keletkezett rések tovább repedtek, és folyadék folyik ki rajtuk, mire Kivágó Tamás azt válaszolta: a tározó sérült részénél távoznak úgynevezett csurgalék vizek, de maga a tározó nem szivárog. Az esetleges kitörés ellen és a sérült részen át távozható anyag felfogása érdekében több, kisebb földgátat is építettek.

A kérdésre, hogy miért a 8-as számú főúton szállítják a vörösiszapot, a parancsnok azt válaszolta: a három település (Somlóvásárhely, Devecser, Kolontár) elkerülése miatt választották az útvonalat, nem akarták a szállítmányokat átvinni a településeken.

A 8-as főúton haladók jó húszperces kerülőre kell hogy számítsanak Noszlop felé a következő 10 nap során. Az út, melyet szerdán még csak a nehéz gépjárművek elől akartak lezárni, igen szennyeződött vörösiszappal, és a nagy rakodógépekről is folyamatosan hullik le, a hatóságok pedig nem akarnak senkit kitenni balesetveszélyes helyzetnek. A 8-as főút egyébként jól láthatóan, vastagon iszappal van borítva.

OLDALTÖRÉS: A rendőrség fellép a devecseri i tüntetők ellen

December elsejéig elhalasztották a demonstrációt a devecseriek

December elsejéig elhalasztották a demonstrációt a devecseriek

December elsejéig elhalasztották a demonstrációt a devecseriek

Hónap végéig elhalasztották a péntekre tervezett demonstrációt a devecseriek, erről a lakossági fórumon született megegyezés. Csenki Géza, a demonstráció főszervezője a lakossági fórumon elmondta: ha konkrét ígéretet kapnak arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy héten belül eljön hozzájuk személyesen, akkor nem tartanak tüntetést. A látogatásról egy héten belül választ várnak. Előrevetítette, ha nem lesz gyorsan változás, "nem tudják megállítani" az embereket.

Toldi Tamás polgármester fontosnak nevezte az eddigi tárgyalásokon elért eredményeket. Elmondta: azon, hogy a dolgok pozitív irányba haladjanak tovább, nem segít a tüntetés és az erőszak. "Ez a kárpótlás nem ugyanaz, mint az árvíz esetében, és a kormány jó szándéka érezhető" - tette hozzá.
   
A devecseri demonstráció megtartására benyújtott civil kérelmet a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kedden az egész megye területén érvényben lévő veszélyhelyzet miatt elutasította, a kérelmezők más helyszínre újabb kérelmet nyújtottak be szerdán.
   
"Orbán Viktor miniszterelnök teljes kártérítést ígért nekünk, ezért fogunk tüntetni, és addig ott leszünk, amíg ide nem jön" - mondta Csenki Géza a lakossági fórumon szerdán este. Új helyszínként a 8-as főút útzár utáni szakaszát nevezte meg Bakonygyepesnél.

A rendőrség fellép a devecseri i tüntetők ellen

A rendőrség előző esti közlésére reagálva, amely szerint az egész megye területén érvényben lévő veszélyhelyzetre való tekintettel nem engedélyezik a demonstráció megtartását Devecserben, Csenki Géza kijelentette: "nincs vesztenivalónk, mindenünket elvitt a vörösiszap".
   
Hozzátette, hogy ötezer emberről van szó, vállalkozások százai mennek tönkre. "Többet követelünk. Senki nem garantálja, hogy 5 év múlva nem nő a daganatos megbetegedések száma, élhető várost akarunk" - mondta.
   
Közölte, hogy a rendőrségtől még nem kapták meg a dokumentumot, amely azt tartalmazza, milyen indokkal utasítják el a tüntetés megtartását. Mint megjegyezte, ők ennek ellenére megtartják a tiltakozó akciójukat, 'ha nem Devecserben, akkor máshol".
   
A kormány intézkedései ellen tiltakozók a tervek szerint péntek reggel 8 órakor foglalnák el a 8-as főút Budapest felé vezető szakaszát ötszáz méter hosszan, a szervezők mintegy ezer résztvevőre számítanak.

 A rendőrség fellép a devecseri tüntetők ellen

A rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket a közrend helyreállítása érdekében, ha jogsértést észlel - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-vel, miután a devecseri demonstrálók bejelentették: pénteken mindenképpen megtartják a félpályás útlezárással járó tiltakozásukat.

Csenki Géza kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy péntektől demonstrációt tartanak a devecseriek, a 8-as úton félpályás lezárással akarnak tiltakozni a kormány vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos kártérítési intézkedései ellen. Mint mondta, kárenyhítés helyett teljes kártérítést követelnek a kormánytól, és egyértelmű tájékoztatást akarnak kapni az egészségügyi kockázatokról.
   
A devecseri demonstráció megtartására benyújtott civil kérelmet a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kedden az egész megye területén érvényben lévő veszélyhelyzet miatt elutasította.

OLDALTÖRÉS: Teljes kártérítést követeltek a devecseri lakossági fórumon

Teljes kártérítést követeltek a devecseri lakossági fórumon

Teljes kártérítést követeltek a devecseri lakossági fórumon

Teljes kártérítést követeltek a devecseri lakossági fórumon

Feszült hangulatú lakossági fórumon teljes kártérítést követeltek a kormánytól Devecserben szerdán; a polgármester szerint a városnak meg kell köszönnie, amit a kormány eddig tett a településért, az értékbecslés során keletkezett hibákat viszont korrigálni kell.

Csenki Géza, a péntekre Devecserbe tervezett demonstráció főszervezője a közel háromszáz jelenlévőt arra szólította fel, hogy álljon fel, aki nem elégedett a kárenyhítésről szóló kormánydöntéssel. Erre a teremben lévők kilencvenöt százaléka felállt.
   
"Orbán Viktor miniszterelnök teljes kártérítést ígért nekünk, ezért fogunk tüntetni, és addig ott leszünk, amíg ide nem jön" - mondta Csenki Géza. Hozzátette: a tervezett helyen nem tudják megtartani a demonstrációt, az új helyszínként a 8-as főút útzár utáni szakaszát nevezte meg Bakonygyepesnél. "Pénteken reggel fél 8-tól gyülekezünk a polgármesteri hivatalnál és rendőri felvezetéssel indulunk a főúton Ajka-Bakonygyepesig".
   
Csenki Géza elmondta, hogy beadták a rendőrségen a helyszín módosításáról szóló kérelmüket.
   
Toldi Tamás (Fidesz) polgármester felszólította a zúgolódó tömeget arra, hogy nézzék meg, mit tett eddig a kormány, és ezt a segítő szándékot meg kell köszönnie a városnak. Az értékbecslések során keletkezett hibákat korrigálni kell, a kormányrendeletnek az új lakásokra vonatkozóan bejegyzésre kerülő tízéves elidegenítési tilalmát nem tartjuk jogosnak - mondta Toldi Tamás, hozzátéve hogy ezen változtatni szeretnének.
   
A polgármester elmondta, hogy csak az önkormányzat számláján a mai napig 70 millió forint és négyezer euró gyűlt össze az ország önzetlen adakozásának eredményeként. Nem szabad elrontanunk ezt az adakozó kedvet azzal, hogy elégedetlenségből és egyéb érdekektől vezérelve néhányan tüntetést szerveznek - tette hozzá. A végrehajtás során keletkező hibákat nehéz kiküszöbölni, mert először történt ilyen katasztrófa az országban és nincs kialakult kezelési rendszere.
   
Latorczai János, az értékbecslést végző Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara munkatársa a kárfelmérésekről szólva elmondta, hogy munkájukat nehezíti a földhivatali nyilvántartások hibája, de korrekt értékmeghatározás a céljuk. A lakossági kérdésre válaszolva, hogy mennyi a megállapított négyzetméterár, közölte, hogy 90-130 ezer forintos négyzetméterenkénti árat állapítottak meg a térség ingatlanjaira.     Hozzátette: újraelőállítási értéket kell megállapítaniuk, de ez nem egyezik a biztosítók által alkalmazott értékbecslési módszerekkel, mert a biztosítók a magasabb biztosítási díjak elérése miatt alkalmaznak magasabb becsértéket. (A vonatkozó kormányrendelet értelmében az új ingatlan szintterülete nem haladhatja meg a régi épület szintterületét és értékét.)

OLDALTÖRÉS: Visszautasította az MSZP állításait a kármentő bizottság elnöke

Visszautasította az MSZP állításait a kármentő bizottság elnöke

Visszautasította az MSZP állításait a kármentő bizottság elnöke

Visszautasította az MSZP állításait a kármentő bizottság elnöke

Visszautasította a Kármentő Bizottság elnöke az MSZP azon állításait, amelyet a párt a Magyar Kármentő Alapba befizetett adományokkal kapcsolatban megfogalmazott; Lasztovicza Jenő szerint a szocialisták a helyzetet politikai célokra használják fel ahelyett, hogy konkrét segítséget nyújtanának a bajbajutottaknak.

A fideszes országgyűlési képviselő, a Veszprém megyei közgyűlés és a védelmi bizottság, valamint az alapba befolyt adományok felhasználásáról döntő Kármentő Bizottság elnöke Gőgös Zoltán MSZP-s parlamenti képviselő előző napi kijelentésére reagálva az MTI-nek szerdán úgy fogalmazott: az igaz, hogy eddig ténylegesen 33,4 millió támogatásról döntött a bizottság, melyet Devecser és Kolontár önkormányzata kapott, de az eddig befolyt több mint egymilliárd forint jelenleg is a kormány által megjelölt bankszámlaszámon van.
   
Mint mondta, a miniszterelnök által életre hívott alapba eddig 1 milliárd 189 millió 289 ezer forint adomány folyt be. A forrásokat a Kármentő Bizottság csak az önkormányzatoknak fizetheti ki, azok juttatják tovább a támogatást az azt jogosan igénylő károsultaknak, akiknek számlával kell igazolniuk a pénz felhasználását  - tette hozzá.
   
Lasztovicza Jenő úgy fogalmazott: Gőgös Zoltán képviselő és az MSZP vehette volna a fáradságot, hogy elolvassa a hatályos kormányrendeletet, mely az alap felhasználásáról szól, akkor láthatták volna, milyen feltételekkel dönt a bizottság a magánszemélyek által befizetett adományokról és a kifizetések ellenőrzésének módjáról.
   
Közölte: "a megyei közgyűlés elnökeként nagyon sajnálom, hogy ebben a válságos időszakban a szocialisták ahelyett, hogy segítenének az ott élő rászorultakon a vörösiszap eltakarításában, akár jelenlétükkel is, mindent elkövetnek azok rágalmazásával, akik a mai napig és a jövőben is segíteni fognak a térség újraépítésében, és visszautasítom azokat a súlyos rágalmakat, melyeket ebben a nehéz helyzetben politikai célokra használnának fel ellenünk".
   
A védelmi bizottság elnöke arra kérte a térség lakóit, hogy bízzanak a kormány segítségében és erőfeszítéseiben, hogy mihamarabb visszaálljon a régi, megszokott élet a településeken.
   
Gőgös Zoltán kedden azt közölte: az MSZP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul adjon részletes tájékoztatást az 1,2 milliárd forintnyi adomány sorsáról, aktuális helyzetéről, a kifizetések módjáról, s haladéktalanul kezdje meg a károsultaknak járó azonnali kifizetéseket. Mint hozzátette, senki sem tudja, hová, hogyan, milyen koncepció alapján osztották szét a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területek megsegítésére eddig összegyűlt adományt.
   
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője erre reagálva közölte, Gőgös Zoltán nem mond igazat, mikor azt állítja, hogy nem lehet ismerni a kármentés módozatait, elveit, végrehajtását; miközben a magyar emberek, a vállalkozások és a kormányzat széles körű összefogásával megfeszített erővel zajlik a kármentés, az MSZP csak vádaskodni képes.
   
Október végén a kormány a vörösiszap-katasztrófa által érintett településeknek a vis major alapból soron kívül 175 millió forintot utalt át előlegként a védekezési költségek finanszírozására. Devecser 150 millió, Kolontár 20 millió, Somlóvásárhely 5 millió forint előleget kapott.

OLDALTÖRÉS: A katasztrófavédelem nem ismeri a gátsüllyedést mutató műholdfelvételeket

A katasztrófavédelem nem ismeri a gátsüllyedést mutató műholdfelvételeket

Nem ismeri a katasztrófavédelmi kormánybiztos azokat a műholdas felvételeket, amelyek az ajkai vörösiszap-tározóval kapcsolatban az elmúlt napokban megjelentek a sajtóban, de vizsgálják, hogy hasonló módszerek bevezetésére, ilyen jellegű információgyűjtésre szükség lehet-e Magyarországon. Bakondi György altábornagy erről szerdán nyilatkozott az MTI-nek.

A napokban megjelent, "múltba néző" műholdas űrkutató-radarfelvételek szerint kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja. A magyar vezetésű kutatócsoport megállapításai szerint "a gátak stabilitásának monitorozásával a mozgások évekkel ezelőtt kimutathatók lettek volna, a nagymértékű és térben változatos differenciális mozgás egyértelműen jelezte volna, hogy csak idő kérdése a szerkezet törése, átszakadása".
   
Az Űrvilág űrkutatási hírportálon közzétett, az Európai Űrügynökség által rendelkezésre bocsátott információk szerint a vizsgálat első eredményei 2003-ig visszamenve mutatták ki a süllyedést. A következő fázisban a régmúltat, az ESA ERS-1 és ERS-2 műholdjaival 1992-től 2000-ig terjedő időszakról szóló radaradatokat is megvizsgálják a kutatók.
   
Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője az MTI-nek azt mondta: vannak olyan rezgésérzékelő műszerek védőgátakba beépítve, amelyek egy központba befutva adatokat továbbítanak, és néhány nappal vagy órával korábban jelzik egy esetleges gátszakadás veszélyét.
   
Az altábornagy megjegyezte, hogy Paksnál, az atomerőmű üzemeinél vannak ilyen műszerek kiépítve, és vizsgálják, hogy szükséges-e más, hasonló gátrendszereknél ilyen ellenőrzőpont felállítása, s ehhez milyen jogszabályalkotásra van szükség.
   
Bakondi György elmondta azt is, hogy a SEVESO II. uniós jogszabály hatálya alá tartozó húsz magyarországi veszélyes vegyi üzem környezetében kiépítették a Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszert (MoLaRi). Az ország nyolc megyéjében és a fővárosban működő hálózat kiépítése mintegy 7 milliárd forintba került.
   
Hozzátette: bár a sajtóban megjelent műholdas kutatási felvételeket nem ismeri, egy ilyen felvétel vagy kutatóelemzés bizonyos időszakonkénti megrendelése horribilis összegekkel terhelné az adott céget.
   
Az altábornagy közlése szerint több szálon is zajlik a vizsgálat, hogy kiderítsék, mi okozta az ajkai társégben október 4-én bekövetkezett, 10 ember halálát okozó katasztrófát, miért szakadt ki az iszaptározó gátfala, és ki a felelős a történtekért.

OLDALTÖRÉS: Privatizációs szerződések felülvizsgálatát kezdeményezik kormánypárti képviselők

Privatizációs szerződések felülvizsgálatát kezdeményezik kormánypárti képviselők

Az elmúlt 20 év privatizációs szerződéseinek környezetvédelmi, környezet-biztonsági és természetvédelmi pontjai teljesítésének felülvizsgálatát kezdeményezi a kormánynál az Országgyűlésnek benyújtott határozati javaslatában három kormánypárti képviselő.

Nagy Andor és Pálffy István KDNP-s, valamint Papcsák Ferenc fideszes honatya "A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról" szóló előterjesztése értelmében az Országgyűlés - a 2010. október 4-i kolontári ipari és természeti katasztrófa következményeit és
tanulságait észlelve – felkérné a kormányt, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény 1989. január elsejei
hatályba lépésétől 2010. május 29-ig, az állam által "az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött szerződések környezetvédelmi, környezet-biztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését vizsgálja felül".

A vizsgálatot a kormánynak 2011. november 30-ig kellene elvégeznie és annak eredményét 2011. december 15-ig kellene az Országgyűlés elé terjesztenie.
   
A határozati javaslat indoklása szerint az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami, illetve önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére vagy nem egyszer figyelmen kívül hagyták azokat.
   
Ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája,
a kolontári vörösiszap-áradás kapcsán is - írják az előterjesztők, akik szerint ezért szükséges az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát ebből a szempontból felülvizsgálni, hogy a további környezeti és természeti károk elkerülése érdekében indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófa-megelőzési intézkedéseket
meg tudják tenni, intézkedni tudjanak az elmaradt pénzügyi vagy tárgyi teljesítések behajtásával kapcsolatban, illetve gondoskodni tudjanak az állampolgárok személyi és vagyonbiztonságáról.

OLDALTÖRÉS: Útlezárással tiltakoznak a devecseriek

Útlezárással tiltakoznak a devecseriek

Péntek reggeltől a 8-as főút félpályás lezárásával tiltakoznak a devecseriek a kormány kártérítési intézkedései ellen - közölte a demonstráció főszervezője kedden az MTI-vel.

Csenki Géza elmondta, hogy kárenyhítés helyett teljes kártérítést követelnek a kormánytól, és egyértelmű tájékoztatást akarnak kapni az egészségügyi kockázatokról.
   
"Az emberek elégedetlenek, meg akarnak vezetni minket, és ezt nem hagyjuk. Senki nem áll mellettünk" - mondta Csenki Géza.    
   
A tiltakozók péntek reggel 8 órától foglalják el a Devecser táblától a 8-as főút Budapest felé vezető oldalát ötszáz méter hosszan; csaknem ezer résztvevőre számítanak - mondta a főszervező. Az ajkai rendőrkapitányságtól 30 napra kaptak engedélyt, de "ha kell, a végsőkig kitartanak", és egy hét múlva teljes útzárral tiltakoznak.
   
Bár kedden megkapták az engedélyt, szerda reggel a veszprémi főkapitányhoz kell menniük - tette hozzá -, mert "úgy tájékoztatott, hogy ők az illetékesek az engedély kiadására". A főszervező szerint meg akarják akadályozni a demonstrációt.
   
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szerdára ígért tájékoztatást az MTI-nek.

OLDALTÖRÉS: WHO-jelentés: tovább kell figyelni a térségre

WHO-jelentés: tovább kell figyelni a térségre

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az vörösiszap-katasztrófa után egészségügyi és környezeti szempontból is tovább kell figyelni a térségre; folyamatosan vizsgálni kell a talajt, a levegőt, továbbá a térségbe visszaköltözők, a mentésben részt vevők egészségi állapotát - olvasható a WHO kedden az MTI-hez is eljuttatott jelentésében.

A WHO Európai Regionális Irodája október 12. és 16. között nemzetközi csoportot küldött Magyarországra, hogy támogatást nyújtson a magyar kormánynak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. ajkai timföldüzeménél bekövetkezett vörösiszapömlés közép- és hosszú távú egészségügyi következményeinek leküzdéséhez. 

A szakemberek által elkészített jelentés többek között megállapítja, hogy az ivóvíz minősége megfelelő maradt a katasztrófa után is.
   
Felügyeleti rendszert kell fenntartani annak ellenőrzésére, hogy a dolgozókat ellátják-e a feladataik biztonságos elvégzéséhez szükséges megfelelő eszközökkel, készülékekkel, egyéni védőeszközökkel és védőruházattal, illetve hogy a dolgozók használják-e ezeket - olvasható a jelentésben.
   
A WHO-jelentésben a szakemberek szerint a vörösiszap-eltávolítási és -mentesítési műveleteket szakképzett mentesítő és helyreállító csapatoknak kell végezniük. A levegőszennyezettségi méréseket folytatni kell az érintett területeken, a mérés középpontjában a szállópor koncentrációjának kell lennie. A szennyezettségi szint minden jelentősebb növekedését ki kell vizsgálni, a növekedés okát pedig meg kell szüntetni - tartalmazza a jelentés.
   
Elővigyázatossági okokból és figyelemmel a váratlan kockázatok - például az allergiás reakciók - gyors felismerésére, ki kell alakítani az általános egészségi állapot célzott időszakos szűrésének, a váratlanul jelentkező tünetek bejelentésének és kivizsgálásának rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a népesség különösen érzékeny csoportjaira. A lakosságot tájékoztatni kell ezekről a programokról, és ösztönözni kell őket a programokban való önkéntes részvételre - tartalmazza a jelentés.
   
A WHO szakemberei szerint a későbbiekre maradt annak tisztázása, hogy a baleset a környezet hosszú távú szennyeződését okozta-e. Ezért meg kell vizsgálni az iszappal való közvetlen érintkezésből, a helyben előállított élelmiszer és az ivóvíz esetleges szennyeződéséből eredő lehetséges közép- és hosszú távú egészséghatásokat.
   
A jövőben is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a levegő minőségét, a talaj és a víz kémiai összetételét. Ezeken a vizsgálatokon túl javasolják, hogy a már meglévő mérőhelyek mellett a lakott területek központjában és az iszapár áldozatául esett ingatlanok közelében meghatározott helyeken további mintavételi berendezéseket telepítsenek.
   
A WHO felhívja a figyelmet, ha a magánhasználatban lévő kutakat öntözésre használja a lakosság, tájékoztatni kell arról, hogy az innen nyert vizet fogyasztás előtt be kell vizsgáltatni. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a vízellátás és a vízminőség megfelelő, és nem jelent egészségkockázatot.
   
A munkacsoport szerint előnyös lenne az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elemzési kapacitásának és eszközparkjának fejlesztése annak érdekében, hogy az intézmény nagyobb kapacitással állhasson rendelkezésre a vészhelyzetek esetén előálló óriási és azonnali információigény kielégítésére.
   
Nagy figyelmet kell szentelni a közterületekről, a házakból és az udvarokról összegyűjtött vörösiszap és talaj elhelyezésére használt tározó geohidrológiai stabilitásának is. Szükség van az iszaptározók gátjai állapotának alapos kivizsgálására, és ki kell terjednie a bentonit határoló rétegen belüli terület geohidrológiai viszonyaira is - olvasható a dokumentumban.
   
Javasolják, hogy sürgősen vizsgálják meg a tározóban maradt iszap összetételét, a jövőbeni kockázatok felmérésének érdekében pedig különösen javasolt a tározók alatti geohidrológiai rétegződés vizsgálata. A további intézkedések kiterjedhetnek a felül úszó víz leszivattyúzására, ami csökkentheti a nyomást, és lehetővé teszi a vörösiszap további száradását. A szakértők javasolják továbbá a visszaszállított vörösiszap és az odaszállított szennyezett talaj elhelyezésére szolgáló tározó vizsgálatát is.
   
A munkacsoport különösen nagyra értékelte a magyar hatóságok arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy a szennyeződés ne kerüljön tovább a Dunába. Mint a jelentésben írják, a Duna vizének minősége alapjában véve változatlan maradt, az iszapömlés felveti a hasonló létesítmények környezet-egészségügyi kockázataival összefüggő átfogó feltérképezés szükségességét, hiszen körülbelül további 150 hasonló hulladéktároló van a Duna mentén.
   
A WHO javasolja továbbá, hogy értékeljék újra az ilyen ipari létesítmények és hulladéktározók szélsőséges időjárási jelenségekkel szembeni ellenállóképességét, valamint vizsgálják az esetlegesen bekövetkező talaj- és talajvízszennyezés kockázatát is.
   
Javasolt a vészhelyzeti tervek és a készültségi mechanizmusok naprakésszé tétele több szervezet bevonásával, és meg kell fontolni a több intézmény részvételével tartott, a forgatókönyvek és a gyakorlatok kidolgozására is kiterjedő képzést.

OLDALTÖRÉS: Teljes körű, független vizsgálatot szorgalmaznak az EP szocialistái és zöldjei

Teljes körű, független vizsgálatot szorgalmaznak az EP szocialistái és zöldjei

Az Európai Parlament szocialista és zöld képviselői "teljes körű és független vizsgálatot szorgalmaznak a magyarországi vörösiszapömlés kapcsán" - jelentette be kedden közleményben Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője.

"A magyarországi és európai hatóságoknak le kell vonniuk a katasztrófa tanulságait, fel kell tárniuk a szabályozási környezet hibáit és az európai jogszabályok nemzeti végrehajtása során felmerülő hiányosságokat. Ehhez azonban független és teljes körű vizsgálat és hiteles információk kellenek" - áll a Brüsszelben is kiadott közleményben.
   
"Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy kérje számon a kormánytól, és folyamatosan ellenőrizze az uniós környezetvédelmi joganyag végrehajtását Magyarországon. Fontos lenne továbbá, hogy a bizottság jogszabályt kezdeményezzen a környezetvédelmi vizsgálatokról, amely állandó jogalapot teremtene az előzetes környezetvédelmi vizsgálatok folytatásához. Az európai szinten végzett előzetes vizsgálatoknak különösen nagy szerepe lenne a határon átnyúló hatással bíró létesítmények engedélyezése során" - emelte ki Tabajdi, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja.
   
Linda McAvan brit EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták frakciójának környezetvédelmi ügyekért felelős szóvivője a közlemény szerint emlékeztetett rá: az Európai Bizottság illetékesei szerint a magyar hatóságok bizonyos adatokat visszatartanak, nem osztanak meg az európai szervekkel. Ez akadályozza a teljes körű és független vizsgálat lefolytatását, az európai és a magyarországi szabályozási környezet hiányosságainak feltárását.
   
"Felszólítjuk a magyar hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy minden részletében sikerüljön felderíteni a katasztrófa okait" – idézte őt a közlemény.
   
Az MTI megkeresésére az Európai Bizottság szóvivője nem erősítette meg, hogy a testület illetékesei adatok visszatartásával vádolnák a magyar hatóságokat. Joseph Hennon elmondta, ezzel kapcsolatban csak arról van tudomása, hogy a bizottság levélben kért információkat a katasztrófával kapcsolatban, és a magyar fél további időt kért annak érdekében, hogy mindenre kiterjedő választ tudjon adni.
   
A közlemény szerint Satu Hassi, a Zöldek frakciójának környezetvédelmi ügyekért felelős szóvivője kifejtette: "A katasztrófa is azt bizonyítja, hogy meg kell erősíteni az európai jogszabályokban a szennyező fizet elvét. Az Európai Bizottságnak kezdeményeznie kellene az ipari és bányászati tevékenységet folytató üzemek környezetvédelmi felelősségéről szóló irányelv módosítását és európai szinten kellene kötelezővé tenni a környezetvédelmi biztosítás megkötését az üzemeltetők számára."