Jerzy Buzek lett az Európai Parlament új elnöke, Schmitt Pál alelnök

A 69 éves Buzek a júniusi választások után tartott első ülésen nyerte el a parlament támogatását; az EP-ben a jobbközép pártok alkotják a legnagyobb erőt. A volt miniszterelnök 555 szavazatot kapott, az összes leadott szavazat 77,84, illetve az érvényes szavazatok 86,18 százalékát.
    
Ez az első alkalom, hogy az egykori szovjet tömb egyik volt tagállamának képviselője kapja meg a nagyrészt ceremoniális, ugyanakkor tekintélyes tisztséget. Megválasztását sok vezető EP-képviselő Európa egységét jelképezőnek, történelminek minősítette. 
    
Elődje, Hans-Gert Pöttering hangoztatta, hogy Buzek az EP előző öt évében kiemelten együttműködő partnernek bizonyult európai uniós intézményes kérdésekben is. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök rámutatott: a mostani döntés a kelet-európai EU-bővítés sikerét is jelenti. A néppárti frakciót vezető Joseph Daul kijelentette, a választás az egykoron kettészakadt Európa teljes egységét bizonyítja. Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport elnöke szerint Buzek győzelme az uniós alapértékek melletti állásfoglalás is. 
    
A magyar pártok képviselői közül Schmitt Pál, a Fidesz delegációjának elnöke azt hangoztatta, végleg eltűnt a különbség új tagok és régi tagok között. A Fidesz elnöksége közölte: meggyőződése, hogy az Európát valódi egységben látó elnök képes lesz a volt kommunista országok helyzetét jobban megismertetni Európa polgáraival, és Közép-Európa érdekeit, illetve értékeit is érvényesíteni az Európai Unióban.
    
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nagy elégtétel az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok számára, hogy az Európai Parlament legmagasabb tisztségét egy közép-európai tagországból származó személyiség töltheti be. 
    
Bokros Lajos (MDF) leszögezte: Buzek megválasztása mögött komoly szakmai és politikai teljesítmény is áll. "Minden szempontból megfelelő ember került a megfelelő helyre" - fogalmazott.
    
Szegedi Csanád (Jobbik) az elnökválasztással kapcsolatban arról számolt be, hogy pártja tartózkodott, nem látta alkalmasnak egyik jelöltet sem a támogatásra. Szerinte Buzek előadásában sok szimpatikus elem elhangzott, rokonszenves a múltja is, de elfogadhatatlan az, hogy az uniós reformszerződés elfogadására szólította fel a képviselőtestületet, illetve a globalizáció melletti kiállásra.
    
Jerzy Buzek a szavazás után azt mondta, különös figyelmet fog fordítani az új tagállamok képviseletére. Mint elmondta, az EP prioritásai közé tartozik a következő hónapokban a globális felmelegedés elleni fellépés és a nemzetközi gazdasági válság megoldásának elősegítése. Az új elnök kiállt az uniós reformszerződés gyors életbe lépése mellett, és - frakciója, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt álláspontjának megfelelően - sürgette Barroso újabb megbízatásának európai parlamenti jóváhagyását is. Utóbbiról várhatóan csak szeptemberben szavaz az EP.
    
Buzek vegyésznek tanult, majd kutatóként és oktatóként dolgozott. 1980-ban, a Szolidaritás megalapítása után részt vett a szakszervezet sziléziai szervezetének alapításában. A hadiállapot 1981. december 13-i kihirdetése után álnéven szervezte tovább titokban az ellenzéki szervezetet. 1997 és 2001 között volt Lengyelország miniszterelnöke, és 2004-ben lett tagja az EP-nek, röviddel azután, hogy országa belépett az Európai Unióba.
    
A volt lengyel kormányfő mellett egyetlen jelölt indult az elnökválasztáson: a kommunista pártokat is magában foglaló Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal frakció jelöltje, Eva-Britt Svensson. Rá azonban mindössze 89-en voksoltak.
    
Az EP elnökének megbízatása két és fél évre szól. Buzek után bizonyosan egy szocialista képviselő tölti majd be az elnöki posztot.
 
Alelnökké választásával Schmitt Pál az Európai Parlament eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője lett. Már - az Európai Néppárt általi - jelölésekor jelezte, hogy abban pártja Európában egyedülálló választási győzelmének és a Fidesz-delegáció elmúlt öt évben végzett munkájának az elismerését látja. Hangsúlyozta, hogy határozottan képviselni kívánja a néppárti és európai alapértékeket. Schmitt mellett a cseh szociáldemokrata Libor Roucek képviseli a 2004 óta belépett új tagországokat az alelnökök között.
    
Tabajdi Csaba üdvözölte, hogy a két legnagyobb frakció, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége közép-európai alelnököt is adnak az Európai Parlamentbe. "Ez azt mutatja, hogy nagyon komoly lépést tettünk az egyenjogúság irányában" - fogalmazott. Bokros Lajos "jó dolog"-ként szintén üdvözölte, hogy magyar alelnöke is van az Európai Parlamentnek. Szegedi Csanád elmondta, támogatták Schmitt Pál alelnökségét, abban a reményben, hogy a magyar érdekek mellett ezek után egységesebben és könnyebben lehet kiállni.