Két hónapig nem módosíthatják egyoldalúan a bankok a szerződéseket

A megbeszélésen a Magyar Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetői, a nemzeti és fejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter is részt vett.  
    
Bajnai Gordon kiemelte: a magyar bankrendszer stabil, a válságban jól vizsgázott, nem kellett a magyar adófizetők pénzéből megmenteni. Számos kritika is megfogalmazódott azonban a bankokkal szemben.  Elmondta: a kormány nem tartja elfogadhatónak az ügyfelek számára nem érthető, nem átlátható vagy beláthatatlan kockázatokat jelentő szerződésmódosításokat, ezért állapodott meg a bankok képviselőivel, hogy a már bejelentett egyoldalú szerződésmódosítási feltételek alkalmazását felfüggesztik.     
 
Augusztus 1-jétől legkorábban szeptember végéig a bankok nem módosítanak egyoldalúan szerződést. Amennyiben ezt előre nem látható, lényeges piaci folyamat mégis szükségessé tenné, azt a PSZÁF-fal egyeztetve tehetik meg.
   
A moratórium alatt előkészítik az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény módosítását. Létrehoznak egy részletesebb, pontosabb szabályozást, egy magatartási kódexet, amely rögzíti az eljárásokat, jogcímeket, amelyek alapján a hiteleket módosítani, felmondani lehet, s az erről való tájékoztatás módját is.  A kódexet a PSZÁF és a GVH bevonásával, szeptember elejére kell elkészíteni. Ez alapján minden ügyfél, bank és felügyelő pontosan tudja majd, hogy hol a határ az elfogadható, és a nem elfogadható szerződésmódosítási eljárások között.
    
A miniszterelnök hangsúlyozta: a kódex nem önkéntes vállalás, hanem kötelezettségvállalás, amelynek betartását a PSZÁF ellenőrizheti, be nem tartását súlyos pénzügyi szankciókkal is sújthatja. A törvény a mostaninál lényegesen egyszerűbb, lényegre törőbb szabályokat állapítana meg. 
    
A kormány már a jövő héten rendeletet fogad el, amelyben a PSZÁF-ot teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel látja el. A PSZÁF elnökét felkérték arra, hogy erősítse meg a felügyelet ügyfélszolgálati és fogyasztóvédelmi kapacitásait, a felügyeleten belül hozza létre az ombudsmani szerepkört, amelynek ellátója a fogyasztók védelmében keményen el tud járni, és egyéni ügyeket is ki tud vizsgálni.   
     
Bajnai hangsúlyozta: a magatartási kódex akkor működik, ha minden, lakossági hitelezéssel érdemben foglalkozó bank csatlakozik hozzá, egyébként más szabályozási formát kell keresni.
    
A jelenlévő bankokkal megállapodtak abban is, hogy a lakásvédő programot július 28-a után valamennyien alkalmazni fogják, világos kezességvállalási feltételek mellett. A kormányfő egyúttal figyelmeztetett arra: a hitelfelvevők érdekében hozott egyetlen intézkedés sem irányulhat arra, hogy a hiteleket ne kelljen visszafizetni. A bankoknak megköszönte az e téren az elmúlt hónapokban nyújtott lehetőségeket.
    
A devizaalapú hitelekkel kapcsolatban kapcsolatban azt kérte a bankoktól, tegyék világossá az ügyfelek számára, hogy milyen elvek alapján, s melyik pénzintézeti szerződés alapján, mikor következhet be, vagy már következett be a törlesztőrészletek csökkenése. 
    
A kis- és középvállalatok finanszírozásában a kormány szeretné a kihelyezés tempóját gyorsítani, a garanciaprogramot erősíteni, ezért hétfőn  a bankszövetség és a kormány szakértői bizottságot hoz létre, amely a következő két hétben áttekinti, hogy milyen lépések szükségesek a vállalkozások hitelezésének élénkítésére.  Bajnai szerint olyan megállapodásra jutottak, amelynek keretében hosszú távra kiszámítható, átlátható, az ügyfelek számára értelmezhető viszonyok jöhetnek létre.  
    
Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke úgy vélekedett: az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény nem jól sikerült, ezért nem lehet jól betartani, amit a bankok minden lehetséges fórumon jeleztek is. Az augusztusi bevezetésre készülve támogatást kértek a hatóságoktól, de nem kaptak támogatást, ezt követően álltak elő a bankok egy olyan ok-listával, amit a rossz törvényi környezet miatt igyekeztek minél szélesebbre húzni. 
    
A megállapodást végrehajthatónak, konstruktívnak értékelte, a maguk részéről azon lesznek, hogy betartsák - mondta. A kormány által szorgalmazott kéthónapos moratóriumot, a lakáshitel-adósokat, devizahiteleseket érintő javaslatokat értik és támogatják, ezek szerinte kiegészítik azokat a lehetőségeket, amelyeket a kereskedelmi bankok maguk is kínálnak az ügyfeleiknek.
    
A bankszövetség elnöke is kiemelte: a bajba jutott, fizetni hajlandó ügyfeleknek minden támogatást meg kell adni, de úgy, hogy ez ne bátorítsa azokat, akik fizetési kötelezettségüknek nem akarnak eleget tenni.  Felcsuti Péter elmondta: hónapok óta tárgyalnak arról, hogyan lehetne a kereskedelmi bankok részvételét a különböző kormányzati programokban erősíteni. A nehézségek egy része valóban technikai jellegű. Maradnak azonban az alapprobléma, hogy a kisvállalatok, amely a legérzékenyebb, legsebezhetőbb szereplői a gazdaságnak, alkalmasak-e arra, hogy a kereskedelmi bankok hitellel finanszírozzák őket. A kereskedelmi bankokban van elkötelezettség arra, hogy ésszerű keretek között a hitelezésüket folytassák - tette hozzá.
    
A tájékoztató elején a miniszterelnök szólt a magyar eurokötvény-kibocsátásról is, amelyet sikeresnek nevezett. Magyarország visszatért adósságának piaci finanszírozására, a csütörtökön kibocsátott eurókötvényt hatszorosan jegyezték le a befektetők - mondta Bajnai Gordon.


Bajnai Gordon miniszterelnök beszél a Felcsuti Péterrel, a Magyar Bankszövetség elnökével tartott sajtótájékoztatón a Parlament Nándorfehérvári termében, miután a kormányfő bankvezetőkkel találkozott. A Bajnai Gordon kezdeményezte megbeszélésen szeptember végéig tartó moratóriumban állapodott meg a kormány a bankokkal az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében.