Jogszabályváltozások január 1-től - 3. rész

Lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás

Januártól lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhetnek ki dohányzóhelyet.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

A jövőben nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a vasúti dohányzókocsik. 
Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál viszont szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely. 
Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára, biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.

A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.
Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról való leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.
A jövő évben más jogszabályváltozások is érintik a dohányzókat: februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a dohánytermékek dobozán megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

Januártól módosul a szerencsejáték törvény

Januártól bekerül a szerencsejáték törvénybe a távszerencsejáték, amelyre speciális szabályok vonatkoznak.

A parlament szeptemberben fogadta el az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosítását, de a szerencsejátékokra vonatkozó új szabályokat csak január első napjától kell alkalmazni.
Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot, akkor felhívja az internetes szolgáltatót arra, hogy hálózatában tegye hozzáférhetetlenné a szerencsejátékban való részvételre vonatkozó ajánlatot. A banknak pedig megtiltja a hatóság azt, hogy a megjelölt bankszámlán 90 napig utalást fogadjon, illetve teljesítsen.
A szerencsejáték törvényben új elem a távszerencsejáték. Ehhez  állami adóhatóság engedélye szükséges, amely 5 évre szól. Távszerencsejáték a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz- és rendszer útján szervezik. Nem adható meg az engedély, ha a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25 százalékával rendelkező tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és azt jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg.

A távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely az Európai Gazdasági Térséghez tartozó állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie. Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. 
A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.

A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.
A távszerencsejátékok játékadója a tiszta játékbevétel 20 százaléka.
A reklámtörvény január 1-től hatályos módosítása előírja, hogy reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a megrendeléskor a reklámszolgáltató részére megadja a cégnevét, illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az adószámát és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén az állami adóhatóság által szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyt. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti.

A hatoslottó játékadójából finanszírozzák a filmgyártást január elsejétől

A hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz a filmtámogatás állandó forrása 2012. január 1-jétől az Országgyűlés novemberi döntése értelmében.

A képviselők a mozgóképről szóló 2004. évi törvényt módosították.
A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatoslottó játékadójának 80 százaléka lesz.
A változtatással a támogatás rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad igénybe vehető. 
A Mozgókép Koordinációs Tanács helyett a filmalap kétoldalú megállapodásokkal hajtja majd végre az állami források felhasználásának koordinációját ezután.

A törvény meghatározza a filmszakma alapvető fogalmait, így például a magyar filmalkotás, a koprodukciós filmalkotás, a filmterjesztés, a filmgyártás és a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás definícióját. Ez utóbbiból kiveszi valóságshow-kat és a szappanoperákat, így ezek nem részesülhetnek támogatásban.

A támogatási feladatokat a jövőben a filmalap vezérigazgatója és az öttagú döntőbizottság látja el. A törvény szerint lehetőséget kell adni a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek irányzatok, esélyegyenlőségen alapuló minél teljesebb körű bemutatkozására, ezért a támogatási rendszer kialakításakor a filmalap meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

A hatósági felügyeleti rendszert is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. A médiahatóság végzi el a kiskorúak védelme érdekében szükséges filmbesorolást is. Erre a feladatra létrehozzák a legalább 14, legfeljebb 28 tagból álló korhatárbizottságot, amely szakmai - gyermekpszichológus, pedagógus, filmterjesztő - szervezetek delegáltjaival működik majd.

A törvény a Magyar Mozgókép Mestere díj helyett létrehozza a Nemzet Filmművésze címet, amelyet a kultúráért felelős miniszter javaslata alapján a kormány ítélné oda legfeljebb évente egy, 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező alkotónak, feltéve, hogy az élő díjazottak száma nem haladja meg a 15 főt.
A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd.

Lapozzon a többi jogszabálymódosítás részleteiért, illetve tekintse meg kapcsolt anyagainkat is! 

OLDALTÖRÉS: Bővített feladatkörrel működik januártól a MOB

Bővített feladatkörrel működik januártól a MOB

Alapvető változás áll be január 1-jétől a hazai sportéletben: az eddigi öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) veszi át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként.

A sporttörvény erről is rendelkező módosítását december 5-én fogadta el a parlament, szigorítva egyúttal a doppingszabályokat, aminek nyomán a doppingvétség miatti szankció akár örökös eltiltás is lehet.
Megszűnik a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Jelenlegi feladataikat a MOB veszi át úgy, hogy az eddig önálló szövetségek által irányított területek a MOB szakmai tagozataiként tovább működhetnek, vezetőik pedig az olimpiai bizottság alelnökei lesznek.
A MOB kompetenciája lesz az is, hogy a szakmai tagozatok működésére és feladataikra tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról. A jövőben a működési alaptámogatást egy - a MOB javaslatára miniszteri rendeletben meghatározott - pontértéktáblázat alapján állapítják meg. Ezen felül támogatás csak 
programfinanszírozással, pályázati alapon járhat.
Állami pénzt csak olyan sportszervezetek kaphatnak, amelyek rendelkeznek fejlesztési stratégiával és teljesítik doppingellenes 
feladataikat. A támogatás felhasználásáról rendszeresen be kell számolniuk, annak nyomon követése és ellenőrzése pedig a sportállamtitkárság feladata.

Újdonság, hogy kiemelt sportegyesületekkel a négyéves olimpiai ciklusra szóló támogatási megállapodás köthető, e státus feltételeit rendeletben szabályozzák.
Bekerült a törvénybe az is, hogy a sportügyekért felelős minisztérium a kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelői jogát térítésmentesen átruházhatja az olimpiai bizottságra.
Változás továbbá, hogy a sportegyesületek mellett ezután a sportszövetségekkel szemben is lefolytatható csőd-, illetve felszámolási eljárás.
A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet. Rögzíti emellett a doppingvétség tilalmát és azt is, hogy a versenyzők kötelesek alávetni magukat doppingvizsgálatnak.
A pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartást és az emiatt hozott jogerős büntetést az eljárás befejezését követő három munkanapon belül a doppingbizottság nyilvánosságra hozza. Az indoklás szerint azért, mert mindenkinek joga van tudni, mely versenyző készül fel tiltott módon, mivel a legtöbb sportszövetség állami támogatást kap.
Kormányrendelet helyett ugyancsak a sporttörvény rendezi a jövő évtől, hogy a doppingfelelősség alól akkor mentesülhet a sportoló, ha bizonyítja, hogy a vétség elkövetésében még gondatlanság sem terheli, és igazolja, hogyan került tiltott szer a szervezetébe.

A sportfegyelmi, illetve doppingeljárás miatt kiszabható büntetéseket szigorítják: az eddig legfeljebb ötéves időtartamú eltiltás akár végleges is lehet, és nemcsak a sportszövetség versenyeire, hanem az edzéseken való részvételre is kiterjedhet. A vétkező sportszakembereket ugyancsak akár örökös eltiltással is szankcionálhatják. A maximális pénzbüntetés mindkét esetben az eddigi hat havi helyett egyéves átlagjövedelem lehet.

A törvénymódosítás fenntartja a lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben maximálja. Ugyanakkor a jövőben az amatőr sportolók nem kaphatnak szponzori szerződés alapján pénzügyi támogatást. Azok a kontraktusok pedig semmisek, amelyekkel a szervezet a hivatásos sportolóinak a munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyöket biztosít.

A változtatás szűkíti azokat az eseteket, amelyekben az olimpiai járadék érdemtelenség miatt megvonható, így erre kizárólag akkor nyílik mód, ha az olimpiai érmes sportoló szándékos bűncselekményt követett el, és csak addig, amíg a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól nem mentesül.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti ünnepekre ezentúl kizárólag válogatott, illetve a sportág nemzetközi szövetségének versenynaptárában szereplő sportrendezvények szervezhetők.
A módosítás egyébként változtat a 2004-ben elfogadott sporttörvény előszaván is, kimondva, hogy Magyarország sportnemzet, valamint, hogy "minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó".

OLDALTÖRÉS: Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

Sarkalatos törvény védi a nemzeti vagyont

Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak a jövőben; a szombaton hatályba lépő jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek.

A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia.
Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg.
 A jogszabály - indoklása szerint - véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak.

 A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.

A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja.
Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a - törvény mellékletében is rögzített - körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok.

A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú.

A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része.

A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, "közös szükségletet elégít ki", legfőbb rendeltetése szerint pedig a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.
 
A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az off-shore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.

A tervezet meghatározza azt a kört, amelynek a számára a nemzeti vagyon kezelésbe adható. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak köre; az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik. Erre azért van szükség az indoklás szerint, mert a vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, "kvázi tulajdonosi jogkört" jelent.

A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak.
A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít.

OLDALTÖRÉS: Január 1-jétől változik az állami kitüntetések köre

Január 1-jétől változik az állami kitüntetések köre

Január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések hierarchiáját is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében.

A jogszabály szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult.
A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, "ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában.

A Magyar Szent István Rend Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezzel megújul a történelmiség jegyében a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rendet. Az elismerésből magyar állampolgár számára évenként legfeljebb három kitüntetés adományozható.

A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.
A törvény szerint a Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség elismerésére szolgál, évente tízet lehetne adományozni belőle.

A Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréséül jár. 

Magyar állampolgárok számára a Magyar Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható. Magyar állampolgárok számára az arany érdemkeresztből legfeljebb kettőszáz, az ezüst érdemkeresztből évente legfeljebb kettőszázötven, a bronz érdemkeresztből legfeljebb háromszázötven adományozható. 

A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.
A hatályos szabályoktól eltérően ezentúl magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja. Jelenleg külföldi állami kitüntetés viselését a köztársasági elnök engedélyezi. Ez a rendelkezés egyrészt felesleges adminisztratív terhekkel jár, másrészt nem funkcionál, ezért indokolt a megszüntetése.
A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.

A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik, a javaslat - a nemzeti ünnepeken az Országház előtti zászlófelvonás mellett - fenntartja az állami szervek állandó zászlókitűzési (lobogófelvonási) kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban a honvédségi csapatzászlóra, hadilobogóra vonatkozó rendelkezéseket, e tárgykört a jövőben kizárólag a honvédelmi jogszabályok rendezik. 

A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a kormány Nemzeti Címer Bizottságot működtet.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet. 

A törvény változatlanul szabályozza a címer a bankjegyen, állampapíron és a pénzérmén való feltüntetését, a címeres körbélyegző használat, az önkormányzati címereknek az állami címertől való megkülönböztetés kötelezettségét. 
Nem változik a magánszemély és a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet címerhasználatának tilalmára vonatkozó szabály sem. Ugyanakkor a jogszabály kifejezi, hogy ettől csak törvény - vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály - térhet el, személy vagy személyek meghatározott csoportját kifejezetten feljogosítva a címer használatára. 
A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.

OLDALTÖRÉS: Átalakul az Ab szerepköre

Átalakul az Ab szerepköre

Alapvetően átalakul az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre január 1-jével. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az Ab ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lesz.

Megszűnik tehát az év elejétől az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A jogszabályok utólagos vizsgálatát ezentúl csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ez nehézség a jelenlegi ellenzéknek, a parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd törvények felülvizsgálatát.
Megszűnik ráadásul az utólagos normakontrollra irányuló, január 1-jén folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az arra az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték. Azonban az így megszűnő eljárás indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Ezek, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével az Ab már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálható.

A legnagyobb változás a testület jelenlegi jogköréhez képest, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja, és ezeket is megsemmisítheti. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.
Ugyancsak az Ab hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.

Előzetes normakontrollt a jövőben nemcsak a köztársasági elnök, hanem - a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára - az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az Ab az indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha  alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az Ab tíz napon belül dönt.

Az Ab - hatáskörének tavalyi korlátozása miatt - a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így lesz, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.

A kormánytöbbség ősszel az Ab átalakulása miatt növekvő ügyteherre hivatkozva tizenöt fősre növelte a testület létszámát. Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét év, a tagok - ellentétben a jelenlegi szabályozással - nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választottak újra.