2010.01.08. 16:39
Szociális kártyát a képviselőknek!
Szociális kártyán utaltatná át az országgyűlési képviselőknek a fizetést és az összes egyéb járandóságot a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA).
Mindezt a SZEMA elnökségi tagja, Ungár Klára jelentette be a párt pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján , amelyen saját megfogalmazásuk szerint görbe tükröt akartak tartani a szociális kártya ötletét felkaroló politikusok elé.
A párt három politikus számára - az MDF elnökének, Dávid Ibolyának, az MDF európai parlamenti képviselőjének, Bokros Lajosnak, valamint a kártya ötletét felvető független monoki polgármesternek, Szepessy Zsoltnak - virtuálisan már el is készítette a szociális kártyát. Ezeket a "virtuális kártyákat" - amelyeken a felsorolt három politikus neve és fényképe is látható volt - egy számítógépes projektoron mutatták be.
A szociális kártya intézményét határozottan támadó kezdeményezésüket azzal indokolták, hogy Szepessy Zsolt volt az, aki a szociális kártya intézményét kitalálta és propagálta, az MDF pedig népi kezdeményezést indított annak érdekében, hogy országosan olyan szociális kártyára utalják a segélyek egy részét vagy egészét, amely a bankkártyához hasonlóan lenne használható.
Közölte, mivel a kártya nem tudja betölteni a segélyek szerepét, a szociális kártya országos kiterjesztésének ötletét puszta "szavazatszerző akciónak" tartják. Hozzátette, úgy látják, hogy az MDF a Jobbik szavazótáborát célozta meg, és ennek jelének tartják azt is, hogy "a Jobbikot már demokratikus pártnak tekintette a minap Bokros Lajos".
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Orsós János, a SZEMA elnökségi tagja azt mondta, ők is népi kezdeményezést indítanak az ügyben, mert görbe tükröt akarnak tartani a képviselők elé. Ironikus kezdeményezésüket magyarázva azt is elmondta: az ügyben kezdeményezően fellépő politikusoknak abban ugyan igazuk van, hogy az adófizetők pénzét ne költhessék akármire, de ők inkább azt javasolják, hogy a képviselők, akik szintén az adófizetők pénzéből kapják juttatásaikat, szintén kapjanak szociális kártyát, hogy - mint mondta - a képviselők se vásárolhassanak alkoholt, cigarettát "akár drogokat is".
OLDALTÖRÉS: A szociális kártya
A szociális kártya
A szociális kártya
A szociális kártya
A szociális kártya bevezetésről tavaly október 20-án döntött Monok képviselő-testülete. A monoki döntés szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben kapják az érintettek. A szociális kártyával a tervek szerint csak szerződéses elfogadóhelyeken lehet majd fizetni, s csak meghatározott árucikkeket és szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve igénybe venni, például alapélelmiszert, ruházati termékeket, tanszert, tisztító- és tisztálkodó szereket, gyógyszert, tüzelőt, a távfűtés, a víz, a gáz, a villany, a lakbér, és a lakáshitel-törlesztés költségeit.
December elsején az Összefogás Párt nevében Szepessy Zsolt, a párt elnöke benyújtotta az Országos Választási Bizottsághoz a szociális kártyával kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. A kérdés így szól: "Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés a vonatkozó jogszabályok módosításával az egész országra kiterjessze
és egységesen kötelezővé tegye a szociális kártya rendszerét, annak érdekében, hogy az adófizetők által befizetett adóból kifizetett segélyeket ne lehessen alkoholra, cigarettára és uzsorára elkölteni?"
Két héttel később az MDF bejelentette, hogy népi kezdeményezést indít a szociális kártya törvényes bevezetése érdekében. Mint Pusztai Erzsébet pártigazgató elmondta, a népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdés azt tartalmazza: a kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés vizsgálja meg annak jogi és technikai feltételeit, hogy egy országosan használható, bankkártya szerűen működő szociális kártyára utalják a segély egészét vagy egy részét.
Ungár Klára a pénteki sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a parlament a tavalyi utolsó ülésnapon megszavazta az egyszerűsített foglalkoztatásról, illetve a nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló törvényeket. Kijelentette, nagy örömmel üdvözölték, hogy Sólyom László az Alkotmánybíróságnak (Ab) véleményezésre küldte el az utóbbit. Az egyszerűsített foglalkoztatás ügyében pedig ők akarnak az Ab-hoz fordulni, mert az véleményük szerint ellentétben áll egyéb jogszabályokkal - tette hozzá.