Biopiac létesül a múzeumfalu magtárában

- Számunkra az egyesület a múzeum holdudvara. Terepet adunk a régi falusi életmód felelevenítéséhez - mondta dr. Nagy Zoltán megyei múzeumigazgató a disznóvágáson.

- A múzeumfalu területén épülő magtár befejezéséhez az egyesület anyagi segítséget is nyújt. Dr. Tóth Csaba egymillió forintot ajánlott fel hozzá. Árusítóhely lesz, ahol egészséges élelmiszerekhez lehet majd hozzájutni: biotermékekhez, gyógynövényekhez. Piacot létesítünk, ahol igazi falusi csirke, tojás, kisállatok is kaphatók lesznek. Szent György napján szeretnénk nyitni, de legkésőbb Szent Mártonkor. Egy hiteles helyet akarunk, ahol halízű tápos csirke nem lesz. A múzeumfalu nem a múlt bemutatása ma már, hanem modell, archaikus minta, üzenet a jövőbe: hogyan lehet fenntartható kultúrát, fenntartható társadalmat teremteni. A természettudomány és a néprajztudomány eszközeivel szeretnénk bemutatni a hagyomány erejét. Hogyan táplálkoztak az őseink, hogyan élték ki a természeti környezetet. Ez a megye területe földje, tehát a megye történeti kultúráját, gasztronómiáját itt mutatjuk be. A múzeumfalu egy kitörési pont, ahol új utat tudunk mutatni a múltból a jövő felé.

- Arról beszélgetünk az egyesület vezetőivel, hogy lehetne gyakrabban disznóölést tartani a múzeumfaluban, novembertől márciusig rendszeres hétvégi programként. Minden hétvégén lenne Szombathelyen 100-150 érdeklődő - vetette fel Majthényi László  megyei alelnök a rendezvényen.
 
- A megye csatlakozik az egészséges táplálkozás programhoz. Példát kell tudni mutatni abban, hogy természetes ételeket, italokat egyenek, igyanak az emberek. Ez elsősorban nem pénzkérdés. Azt kívánom, hogy legyen lelki erőnk végigvinni egy olyan programot, ami a népegészségügyet is befolyásolja - mondta Kovács Ferenc  megyei elnök, aki szabadidejében kemencés ételek receptjeit gyűjtötte össze, hogy kötetben adhassa közre. 

- A kemence egy olyan technológia, amivel évezredek óta sütnek-főznek. Alappéldám a szíriai sólet, ami azt igazolja, hogy Babilon és Mezopotámia térségéből származik a kemencés kultúra, ami végigkíséri az emberiség történelmét. Mikor visszatérünk a kemencéhez, a feledésbe merült  alapanyagokhoz is vissza kell térni. A hajdinához, libához, kacsához, nem a nagyüzemileg, hanem a ház körül nevelt állatokhoz. A disznóhúst ha lesütötték, kora nyárig tudták tárolni abban a zsírban hűtő nélkül... Mikor a kemencés kultúra a csúcson volt, akkor élt az ember a legnagyobb harmóniában a természettel. Anyit termeltek, amennyire szükségük volt. A válságot a túlfogyasztás okozza. A régi életmódhoz való visszatérés azt is hozza, hogy megpróbálunk racionálisabban bánni az energiafogyasztással.
 
- A másfél hónappal ezelőtt megalakult egyesület célja, hogy az egészséges táplálkozásról közvetítsen, ami nagyon háttérbe szorult mostanában, illetve olyan nézetek terjednek, amelyek között rendet kell tenni - mondta dr. Tóth Csaba, a Kárpát-medencei Magyar Táplálkozástudományi Egyesület elnöke. 

- Semmit nem zárunk ki, ami az egészséges táplálkozás körébe tartozik, de téveszmék helyett, szeretnénk valódi útmutatást adni. Jó, hogy a múzeumfalu otthont ad a programunknak, hosszútávú együttműködést tervezünk. Az kell, hogy felmerüljön az igény az egészséges táplálkozás iránt. Az épülő magtár - mint árusítóhely - közel hozza az emberekhez a hagyományos alapanyagokat.
 
- A családom 300 hektráon gazdálkodik. 53 magyar tarka tehenünk és 80 kocánk van szaporulattal - mutatkozott be a jáki Rácz Károly, a Magyar Tarka Tenyésztők Egyesületének elnöke a múzeumfalubeli rendezvényen, ahová Jákról érkezett a vágásra szánt disznó, és a malacka, akit játékosan üldözhettek a gyerekek.

- A mi állataink nem csak silót kapnak, hanem szénát és szenázst is, magunk termeljük a gabonát. A változatos növényi összetétel ad jó ízt a tejnek. Úgy vélem, az emberek egyre inkább fogékonyak arra, milyen minőségű ételeket esznek; lényeges, hogy valami honnan származik. A helyben előállított termékek fogyasztása azért fontos  - ismerve a genetikát -, mert ahol az ember felnő és él, nemzedékről nemzedékre, a szervezete az ott élő növények, állatok genetikájához alkalmazkodott.