Erzsike néni kalandos 101 éve – Virtuálisan együtt az öt generáció

1920 januárja volt, amikor egy kicsiny söptei házban világra jött egy kislány. A kis Márczis Erzsike az akkori Magyar Királyságba született. Párhetes volt, amikor Horthy Miklós lett a kormányzó, és öt hónapos, amikor 1920. június 4-én aláírták azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. Nekünk ez már bőven történelem! De Erzsike néni szívesen mesél életéről. Van mit mesélnie, hiszen 101 év hihetetlenül nagy idő!

A kis söptei házban öt gyermek nevelkedett. Hamar árvaságra jutottak, Erzsike 16 éves volt ekkor. Legidősebb testvére, Pista vette magához. Majd jött a szerelem és a házasság, 1939-ben ment feleségül Weidinger Istvánhoz. A fiatalok Budapestre költöztek, itt született a két fiú, István és János.

Az apát, aki katonatiszt volt, 1942-ben Máramarosszigetre vezényelték. Erzsike követte a két kisfiúval. Majszin nevű faluban telepedtek le, ott született a harmadik gyermek, Erzsébet. 1944. szeptember 19-én indultak el hazafelé, az orosz csapatok közeledése miatt. Az apa kapott hat hét eltávozást, hogy a családot hazahozhassa. Egy nyitott tehervagonban utaztak, két másik családdal együtt. István ügyes ezermester volt, tetőt ácsolt a vagon fölé, hogy védje az utazókat az időjárás viszontagságaitól. Egyheti élelmiszer-tartalékkal indultak el. Az út hat hétig tartott, de mindenhol akadtak jó emberek, akik segítették őket élelemmel. Közben a virgonc kis Jancsika is okozott fejfájást a családnak, amikor egy helyen elszökött és átbújt egy lassan mozgó szerelvény alatt. Hat hét múlva, november elsején végre megérkeztek a szombathelyi vasútállomásra.

Az apa és a fiúk elindultak gyalog Söptére, hogy majd másnap szekérrel jönnek vissza. Erzsike a kis Erzsébettel várt rájuk a pályaudvaron. Közben megszólaltak a szirénák, jelezve a légiriadót. Anya és kislánya egy ház kapualjában húzta meg magát.

Az apa visszament alakulatához, majd orosz hadifogságba esett. Erzsike postásként dolgozott, gyalog ment a levelekért Szombathelyre, majd vissza Söptére. Férje egy év múlva került elő, teljesen váratlanul, a söptei úton találkoztak össze.

1946-ban Pestre költöztek, ahol nyolc év múlva elváltak útjaik. 1956-ban Erzsike házasságot kötött Szkala Pállal. Szkala papa teljes szívvel szerette és nevelte a három gyermeket. Ebben az évben az idősebb fiú elhatározta, hogy 16 évesen nekivág a nagyvilágnak. Papa altatós kakaója akadályozta meg ebben. S milyen jó, hogy papa gondoskodott a fiú itthon maradásáról! Néhány év múlva szombathelyi lányt vett feleségül.

1965-ben érkezett meg az első unoka, Zsóka, majd szép sorjában a többi négy.

Erzsike néni 1974-ben ment nyugdíjba, s papával nagy egyetértésben segítettek nevelgetni a budapesti unokákat. Gyakran utaztak a vasi megyeszékhelyre. A két szombathelyi kislány rajongva szerette a nagyszülőket.

1989-ben született meg az első dédunoka, Júlia, majd Zsófi, Laura, Saci, Bogi és a fiúk: Balázs, Nándi, Zozó és Levi.

Tavaly hatalmas ünnepséget rendezett a család Erzsike néni 100. születésnapja alkalmából. Mindenki ott volt a szépen feldíszített csepeli házban.

Akkor már talán lehetett sejteni, hogy kilenc hónap múlva megérkezik az 5. generáció képviselője! 2020. október 20-án megszületett Lola, Erzsike néni első ükunokája.

Az üknagyi boldogan nézegeti a kislány fotóit. A járványügyi helyzet miatt idén nem volt hangos ünneplés a 101. szülinapon. A családtagok videoüzenetekkel örvendeztették meg az ünnepeltet, aki köszöni, jól van! Lányával és Krisztina unokájával él nagy szeretetben. Tavaly még besegített a főzésbe, az idén már nem engedi a család, féltik, óvják. A kertbe mindennap kisétál. Szombathelyre tíz éve látogatott el utoljára. Telefonon tartja a kapcsolatot szeretteivel, akikkel nem lehet napi kapcsolata. A legfiatalabb szombathelyi dédunoka gyakran küld levelet, rajzot, fényképet Dédinek.

Erzsike néni optimista, reméli, hogy a 102. szülinapon újra együtt ünnepelhetnek.

Kiemelt képünkön: Az ükmama Szkala Pál Péterné, lánya, Halmai Istvánné és unokája, Halmai Krisztina