2020.02.25. 10:52
Egymilliárd állat pusztult el a lángokban
Az ausztrál bozóttüzek hatása sokkal súlyosabb volt, mint korábban a klímaváltozási előrejelzésekből becsülték: egy új tanulmány szerint egymilliárd állat lelte halálát és a lángok magyarországnyi területet perzseltek fel.
An injured Koala waits to be treated for burns at a makeshift field hospital at the Kangaroo Island Wildlife Park on Kangaroo Island on January 14, 2020. - Hundreds of koalas have been rescued and brought to the park for treatment after bushfires ravaged the island off the south coast of Australia. (Photo by PETER PARKS / AFP)
Forrás: AFP
Fotó: Peter Parks
A kutatók szerint a katasztrófa „tüzes ébresztő volt a klímatudománynak”.
A dél-ausztráliai tüzekben 33 ember vesztette életét.
2019 szeptembere és 2020 januárja között mintegy 5,8 millió hektárnyi erdő égett el Új-Dél-Walesben és Victoria államban.
Ez a kontinens erdős területeinek durván 21 százaléka, ami példátlan az eddigi tűzvészek történetében
- ismertette a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a Nature Climate Change folyóiratban frissen megjelent publikációk alapján.
Benjamin Sanderson klímatudós, az egyik tanulmány szerzője kiemelte, hogy „a klímatudománynak sokkal jobb munkát kell végeznie”, ha el akarjuk kerülni, hogy a jövőben a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák felkészületlenül érjenek. Sanderson, a francia kormány Tegyük ismét naggyá a bolygót elnevezésű programjának szakembere hangsúlyozta:
„Minél gyorsabban melegszik a bolygó, annál valószínűbb, hogy meglepetések érnek minket”.
A klímamodellek – olyan szimulációk, amelyek felhasználják az összes rendelkezésre álló információt arról, hogy mi befolyásolja bolygónk éghajlatát – segítenek elsősorban megfejteni, hogy milyen hatásai vannak a Föld felmelegedésének.
Ezek a modellek nagyon jó képet adnak az éghajlat bizonyos aspektusairól, például a globális hőmérsékleti változásokról, de a tüzek kérdése sokkal összetettebb. Azt ugyanis számos körülmény,
a csapadék, a szél, a talajborítás és a népsűrűség is befolyásolja, csupa olyan szempont, ami növeli a tűz kockázatát, táplálja és terjeszti a tüzet
- magyarázta a tudós a BBC Newsnak.
A tűzvésszel kapcsolatos eddigi modellek egyike sem hozott olyan eredményt a szimulációval, mint ami Ausztráliában bekövetkezett – jelentette ki Sanderson, aki abban látja a megoldást, hogy
egyetlen szimuláció helyett, ami a legvalószínűbb forgatókönyvet próbálja elkészíteni, inkább több ezernyi különböző forgatókönyvet gyártanak a jövőre.
„Ez a sok ezernyi változat teljesen lefedheti azt is, hogy legrosszabb esetben mi történhet” – mondta.
A kutatók szerint pedig a legrosszabb forgatókönyv megismerése – az erdőtüzekkel és a rendkívüli időjárással – egyre fontosabb lesz, ahogy a Föld éghajlata olyan irányba tolódik, amit még nem ismerünk.
„Amíg az előrejelzéshez szükséges összes alapvető feltételt nem ismerjük, nem tudunk konkrét tanácsot adni a társadalomnak az alkalmazkodáshoz”
- mutatott rá Sanderson.
A Nature Climate Change folyóiratban több további tanulmány foglalkozik az erdőtüzek hatásaival és tanulságaival. Az egyik szerint az ausztrál bozóttüzek a kontinensen és globálisan is minden korábbi erdőtüzet felülmúltak.
A klímaváltozással való közvetlen kapcsolatot még elemzik, de a tudósok korábban már megállapították, hogy az éghajlatváltozás és az úgynevezett tűzidőjárás – a magas hőmérséklet, erős szél és alacsony páratartalom kombinációjának – súlyossága és gyakorisága között van kapcsolat.
Borítókép: sérült koala Ausztráliában a tűzvész után
