2018.08.28. 08:27
Miért vannak még telefonfülkék?
Ma már teremtett lelket nem látni bennük, mégis vannak még – hivatalos nevükön – nyilvános távbeszélő állomások. Ennek is megvan az oka.
Tárkány, 2012. november 16. Telefonfülkébõl telefonál egy nõ a posta épülete elõtt Tárkány fõterén 2012. november 16-án. A Komárom-Esztergom megyei községben idõközi választást tartanak november 25-én, a polgármesteri székért 3 jelölt indul. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Magyarországon nem nevezetesség a telefonfülke – már csak azért sem, mert folyton változott a kinézete az évtizedek során –, évekig hordta a magyar ember az aprót vagy a kártyát a zsebében. Ma már szinte egyáltalán nem használjuk ezeket a távbeszélő állomásokat (talán csak turistaként vagy segélyhívásra), de a hazai utcákon is van még bőven belőlük. A Bors Online utánajárt, miért is van ez így.
A 3000-es szabály
A Magyar Telekomnak, ami a hazai „egyetemes szolgáltató”, a mobilkorszakban is kötelessége utcai telefonkészülékeket működtetnie. Ezt jogszabály, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozata írja elő. Az alapelv az, hogy
minden, háromezer fősnél kisebb helységben lennie kell legalább egy nyilvános telefonfülkének.
Az ennél népesebb településeken pedig minden „megkezdett” háromezer lakó után legalább egy utcai telefon dukál – emlékeztet a Bors cikke. Tehát például Kaposváron a 2017. január 1-jei népességadat alapján (62 446 lakó) húsznak kell lennie, ám ha a somogyi megyeszékhely népessége átlépné a 63 ezret, már huszonegynek.
Egy órát sem beszélünk rajta
A távközlési cég a Bors érdeklődésére elmondta: jelenleg 5496 nyilvános telefont üzemeltet az országban. Ennek 90 százaléka közterületen van, a többi kórházakban, pályaudvarokon, bevásárlóközpontokban. Ez utóbbiak egyébként azok, amiket a statisztikák szerint a leggyakrabban használnak – persze, nem olyan gyakran, mint 20-25 évvel ezelőtt. Érdekesség, hogy
a nyilvános telefonok forgalma épp a mobilkorszak hajnalán, a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején volt a csúcsponton,
akkor egy ilyen készülékről havonta több mint 10 órát telefonáltak a magyar emberek. Ma már alig emeli fel valaki egy-egy fülkében a kagylót: havonta egy óránál is kevesebbet beszélnek egy ilyen telefonról.
Akkor mire használjuk?
Az üzemeltetéssel természetszerűleg együtt jár a rendszeres karbantartás, ami nem feltétlenül örömteli feladat a telekomosoknak – hívja fel a figyelmet az írás. A telefonfülkék ugyanis közkedvelt célpontjai a vandalizmusnak, főleg a fővárosban és a nagyvárosokban. Forgalmasabb helyeken szinte naponta okoznak kárt a készülékekben és magukban a fülkékben, illetve gyakori még, hogy nyilvános vécének használják őket – írja a portál. Ezzel
egy évben több tíz milliós kárt okoznak a vandálok,
amit a karbantartásra kötelezett Telekom fizet ki.
Ha valaki megrongált vagy koszos telefonfülkét lát, bejelentheti a 1414-es ügyfélszolgálati számon. A Telekom – a bejelentés típusától függően – 24 órán belül intézkedik, és visszaállítja az „eredeti, üzemszerű állapotot”.
Borítókép: Telefonfülkéből telefonál egy nő a posta épülete előtt Tárkány főterén 2012. november 16-án.
MTI Fotó: Krizsán Csaba