Amit tudunk, és amit nem a járványról

Halálozási arányszám, a fertőzés szintje, az a pillanat, amikor a beteg fertőzni kezd, lappangási periódus: számos ismeretlen tényező akadályozza még az új koronavírus okozta, Kínában kezdődött járvány globális hatásának meghatározását – mutatott rá csütörtökön az AFP francia hírügynökség.

„A járvány súlyossága két tényező kölcsönhatásától függ: a vírus terjedésének szintjétől és a veszélyességétől”

- jelentette ki szerdán Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programigazgatója.

„Egy viszonylag kevéssé agresszív vírus is tud sok kárt okozni, ha sokan kapják el”

- hangsúlyozta.

Csütörtökig Kínában 170 ember halt meg és közel 7700-en fertőződtek meg. Kínán kívül a járványnak nem volt halálos áldozata, közel húsz országban mintegy hatvan beteget tartanak nyilván.

Ebben a stádiumban még nem lehet pontosan megállapítani az nCoV-2019 nevű koronavírus halálozási arányszámát, mivel nem tudni, valójában hány embert fertőzött meg.

„A bizonyított esetek 2 százaléka halt meg, ami magasnak számít a szezonális influenzához képest” – mondta Ryan.

Az arányszám azonban nem jelzésértékű, és naponta csökken, mivel arányaiban több a bizonyított fertőzések száma, mint a haláleseteké.

Korábban két halálos járványt okozott koronavírus, amelynek a családjához az nCoV-2019 is tartozik: a SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) és a MERS (közel-keleti légúti szindróma).

A koronavírusok nevüket a koronára emlékeztető elektronmikroszkópos képükről kapták.

A WHO adatai szerint a SARS-járványnak 2002-2003-ben 774 halottja volt világszerte 8096 megbetegedésből, mielőtt elfojtották, azaz a halálozási arányszáma 9,5 százalék volt. A MERS-járványban, amely még mindig fertőz, 858-an haltak meg 2494 megbetegedésből 2012 szeptembere óta (34,5%).

Összehasonlításképpen a WHO becslése szerint a szezonális influenzának évente világszerte 290-650 ezer halottja van.

A járvány egyik fontos paramétere az egy beteg által megfertőzöttek száma. A különböző kutatók becslései szerint ez 1,4-től 5,5-ig terjed. A legutóbbi becslés kínai kutatóktól származik: a New England Journal of Medicine (NEJM) című amerikai tudományos folyóiratban megjelentett tanulmányuk szerint

egy ember áltagosan 2,2 embert fertőzött meg.

A kutatók szerint ez a szám viszonylag alacsony, közelebb áll a téli influenzához (1,3), mint a kanyaróhoz (12) és a SARS-hoz hasonlítható (3). Ez a kérdés továbbra is megválaszolatlan.

Vasárnap a kínai hatóságok közölték, hogy a fertőzés még a tünetek megjelenése előtt lehetséges (ez jellemző az influenzára, de a SARS-ra nem). Ez az feltételezés azonban csak néhány eset megfigyelésén alapul, és teljességgel nem bizonyított.

„Sürgősen kutatásokat kell folytatni erről a kérdésről” – hangsúlyozta Park Woolhouse, az skóciai edinburghi egyetem tanára.

„A fő reményünk a járvány kézbentartására, ha gyorsan azonosítani tudjuk az érintett pacienseket és el tudjuk őket különíteni a fertőzés elkerülése érdekében”

- emlékeztetett. „Ha nagy léptékben bebizonyosodik, hogy a vírus még a szimptómák megjelenése előtt terjed, ez kétségbe vonja az ilyen intézkedések hatékonyságát.”

Az emberről emberre terjedő esetek többségét Kínában figyelték meg, de hasonló eseteket jelentettek már Vietnamból, Németországból, Japánból és az Egyesült Államokból is.

J. Stephen Morrison, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Központja (CSIS) nevű washingtoni agytröszt szakértője szerint az ilyen fertőzések kockázata igen alacsony a fejlett országokban.

Ha azonban a megbetegedések eljutnak „egyes afrikai országokba vagy más kontinensekre, ahol az egészségbiztonsági eszközök korlátozottak, súlyos járványgócok alakulhatnak ki Kínán kívül”.

Ez egy világjárvány előjátéka lehet Morrison szerint, aki mindazonáltal hangsúlyozta, hogy ez a forgatókönyv egyelőre csak elméleti.

Továbbra sem ismert a vírus általi fertőződés és az első tünetek megjelenése közötti idő.

A WHO hétfői becslése szerint ez átlagosan 2-10 nap. A NEJM-ben megjelent kínai tanulmány szerint ez áltagosan 5,2 nap, és paciensenként változó. A korábban Hollandiában megjelent kutatások átlagosan 5,8 napot említettek.

Az a tény, hogy a becslés elsődleges és pontatlan, indokolja a 14 napos megfigyelést vagy karantént

- írták a kínai kutatók a NEJM-ben.

A The Lancet című orvosi folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban az új koronavírus által okozott légúti megbetegedés klinikai leírása az első 99 eset elemzésén alapul.

Valamennyi paciensnek volt tüdőgyulladása (kétharmaduknál mindkét tüdőlebeny érintett volt), többségük lázas volt és köhögött, egyharmaduk pedig fulladozott.

A 99 beteg átlagéletkora 55 év volt, kétharmaduk férfi, és felük krónikus betegségben (szív- és érrendszeri, illetve cukorbetegségben) szenved. Január 25-ig a betegek közül 11 halt meg, 57-en továbbra is kórházban vannak és 31-en elhagyták a kórházat.

A koronavírus ellen nincsen sem védőoltás, sem gyógyszer, az orvosi ellátás a tünetek – így a láz – kezelésére korlátozódik.

A The Lancetben megjelent, 10 beteg esetének elemzésén alapuló másik kínai tanulmány szerint az embernél történt megjelenése óta a vírus keveset mutálódott. Amennyiben a vírus növekvő számú emberre átterjed, vizsgálni kell az esetleges mutációkat is – közölte az egyik szerző, Vej Feng-si professzor.