A kajszi és a fitoplazma

A fitoplazmák egysejtű, apró, csak elektromikroszkóppal látható élőlények. Egyes tulajdonságukban baktériumokra emlékeztetnek, más jellemzőjük azonban eltér azoktól. Élő gazdanövényen és elhalt szerves anyagon egyaránt képesek megélni. A sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tüneteket régebben vírusos eredetűnek vélték, valójában fitoplazmák. A fitoplazmás betegséget az 1980-as években Vas megyében is megtalálták, de a kórokozót hazánkban először 1992-ben azonosították. A betegség a burgonyát, a paradicsomot, a kukoricát, a szőlőt, de leginkább a csonthéjas gyümölcsfákat veszélyezteti. Komoly veszélyt jelent a kajszitermesztők számára.

Megyénk nem termőtája a kajszinak, de a házikerti tulajdonosok szívesen nevelik a rövid élettartalmú fákat. Eddig a gutaütésnek nevezett betegség okozta a fák hirtelen pusztulását. Ehhez társult a fitoplazma. A kórokozót a tünetek alapján ismerjük fel. A virágok torzulnak, a lombozat hirtelen sárgulni kezd, a levelek kúpszerűen kanalasodnak, a fa kérgét lehántva a háncs narancsszínű, és itt a folyamatot nem kíséri mézgaképződés, mint a gutaütésnél. A betegség a megbetegedett fa körül körkörösen terjed tovább. A kajszi fitoplazmás betegségének közvetítője (vektora) a szilvalevélbolha. A védekezés alapja a fertőzésmentes szaporítóanyag beszerzése, a szilvalevélbolha elleni permetezés és a beteg fák eltávolítása. A nemesítők feladata pedig a fitoplazmának ellenálló fajták előállítása.

A fitoplazmák egysejtű, apró, csak elektromikroszkóppal látható élőlények. Egyes tulajdonságukban baktériumokra emlékeztetnek, más jellemzőjük azonban eltér azoktól. Élő gazdanövényen és elhalt szerves anyagon egyaránt képesek megélni. A sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tüneteket régebben vírusos eredetűnek vélték, valójában fitoplazmák. A fitoplazmás betegséget az 1980-as években Vas megyében is megtalálták, de a kórokozót hazánkban először 1992-ben azonosították. A betegség a burgonyát, a paradicsomot, a kukoricát, a szőlőt, de leginkább a csonthéjas gyümölcsfákat veszélyezteti. Komoly veszélyt jelent a kajszitermesztők számára.

Megyénk nem termőtája a kajszinak, de a házikerti tulajdonosok szívesen nevelik a rövid élettartalmú fákat. Eddig a gutaütésnek nevezett betegség okozta a fák hirtelen pusztulását. Ehhez társult a fitoplazma. A kórokozót a tünetek alapján ismerjük fel. A virágok torzulnak, a lombozat hirtelen sárgulni kezd, a levelek kúpszerűen kanalasodnak, a fa kérgét lehántva a háncs narancsszínű, és itt a folyamatot nem kíséri mézgaképződés, mint a gutaütésnél. A betegség a megbetegedett fa körül körkörösen terjed tovább. A kajszi fitoplazmás betegségének közvetítője (vektora) a szilvalevélbolha. A védekezés alapja a fertőzésmentes szaporítóanyag beszerzése, a szilvalevélbolha elleni permetezés és a beteg fák eltávolítása. A nemesítők feladata pedig a fitoplazmának ellenálló fajták előállítása.

Megyénk nem termőtája a kajszinak, de a házikerti tulajdonosok szívesen nevelik a rövid élettartalmú fákat. Eddig a gutaütésnek nevezett betegség okozta a fák hirtelen pusztulását. Ehhez társult a fitoplazma. A kórokozót a tünetek alapján ismerjük fel. A virágok torzulnak, a lombozat hirtelen sárgulni kezd, a levelek kúpszerűen kanalasodnak, a fa kérgét lehántva a háncs narancsszínű, és itt a folyamatot nem kíséri mézgaképződés, mint a gutaütésnél. A betegség a megbetegedett fa körül körkörösen terjed tovább. A kajszi fitoplazmás betegségének közvetítője (vektora) a szilvalevélbolha. A védekezés alapja a fertőzésmentes szaporítóanyag beszerzése, a szilvalevélbolha elleni permetezés és a beteg fák eltávolítása. A nemesítők feladata pedig a fitoplazmának ellenálló fajták előállítása.

Megyénk nem termőtája a kajszinak, de a házikerti tulajdonosok szívesen nevelik a rövid élettartalmú fákat. Eddig a gutaütésnek nevezett betegség okozta a fák hirtelen pusztulását. Ehhez társult a fitoplazma. A kórokozót a tünetek alapján ismerjük fel. A virágok torzulnak, a lombozat hirtelen sárgulni kezd, a levelek kúpszerűen kanalasodnak, a fa kérgét lehántva a háncs narancsszínű, és itt a folyamatot nem kíséri mézgaképződés, mint a gutaütésnél. A betegség a megbetegedett fa körül körkörösen terjed tovább. A kajszi fitoplazmás betegségének közvetítője (vektora) a szilvalevélbolha. A védekezés alapja a fertőzésmentes szaporítóanyag beszerzése, a szilvalevélbolha elleni permetezés és a beteg fák eltávolítása. A nemesítők feladata pedig a fitoplazmának ellenálló fajták előállítása.